Marton József: Papnevelés az erdélyi egyházmegyében 1753-tól 1918-ig - Studia Theologica Budapestinensia 5. (1993)

II. Rész: Papnevelés Erdélyben 1753-tól 1848-ig - 3. Szakasz: Papnevelés a jozefinizmus időszakában

még a gyermeknek is susogta, hogy elmúlt az a kor, hol az ifjú csak azért él, azért tanul, azért fut és fárad, hogy napról napra éljen"*. Ilyen szellemi légkörben tehát szükségszerű is volt a Batthyány Ignác püspök által beindított újszerű teológiai képzés. Csak kellőképpen fel­készített katolikus papság tudott megfelelni a protestáns jelleget any- nyira magán viselő erdélyi környezetben. A nép igénye és elvárása is ösztönözte és segítette a papságot „A nép... ám­bár határőr, többnyire sértetlen erkölcsű s az isteni és emberi törvényeket annyira megtartja, hogy papjaiban sem tűr meg semmiféle hibát" — olvas­hatjuk Rudnay Sándor püspöknek 1819-ben írt referátumában1 2. Erdélyben az egyháziakkal szembeni fokozott elvárás régtől fogva ál­talános volt. Például 1568-ban a gyergyószentmiklósi hívek Fábián papjuktól igénylik, hogy „az pap házul ki ne menjen, hogy három nap itthon ne legyen egy más után, gyakran misét mondjon, senki gyónat- lan meg ne haljon pap miatt"3. Bochkor Mihály az erdélyi autonómiá­ról írt könyvében külön megjegyzi, hogy a papság és a hívek közötti „egyenetlenség legtöbbször anyagi okból származik, de elég gyakori a papi kötelmek elhanyagolása miatt is."4 Hasonlóan, érdekességként idézhetjük másvallású testvéreink egyházi vezetőikkel szemben tá­masztott igényeire vonatkozóan az unitáriusok 1672. évi szentgericei zsinatának döntését: unitárius falvak csak cölebsz tanítót fogadnak fel, „ha megházasodnak, tovább nem patiáltatnak azon ekklézsiában"5. 5) Mártonffi József püspök és a papnevelés Batthyány Ignác püspökségét jó barátja és tanácsadója, Mártonffi Jó­zsef örökölte6. Császár általi kinevezése 1799. március 1-én megtör­1 Jósika Miklós: Emlékirat.89.o. in: Erdély öröksége DC.kt. i.m. 2 Vanyó Tihamér A.: A püspöki jelentések. 134.o. 3 Veszély Károly: i.m. 119.o. 4 Bochkor: i.m. 42.o. 5 Gál Kelemen: Az unitárius kollégium. i.m.II.kt. 344.o. 6 Varjú: i.m. 41.0. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom