Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

A háború vége

„Mondja meg a miniszterelnöknek, hogy a manifesztum az elém terjesztett alakjában nyilvánosságra hozható." Két órával később a bécsi házak falán megjelent a császár üzenete: „Trónralépésem óta mindig azon fáradoztam, hogy népeimet kivezessem a háború borzalmaiból, melynek kitöréséért sem­miféle bűn nem terhel. Nem haboztam ismét helyreállítani az alkotmányos életet és újból megnyitottam a népek önálló állami fejlődésének az útját. Továbbra is változatlan szeretettel eltelve népem iránt, nem akarom, hogy saját személyem akadályul szolgáljon szabad fejlődésüknek. Eleve elismerem Német-Ausztria döntését jövendő államfor­májára vonatkozóan. A nép megbízottai útján átvette a kormányzást. Az állam­ügyek vitelében való minden részvételről lemondok. Osztrák kormányomat hivatala alól egyidejűleg felmentem. Vajha egyetértésben és békülékenységben teremtené meg Né­met-Ausztria népe az új rendet. Népeim boldogsága kezdettől fogva legfőbb óhajom célja volt. Csak a belső béke gyógyíthatja meg a háború sebeit." A király aláírta a nyilatkozatot, és átadta Gayer belügyminiszternek.10 November 12-én 3 órakor az ideiglenes nemzetgyűlés döntött az állam­forma kérdésében, és kikiáltották a köztársaságot. A királyi pár úgy dön­tött, hogy elhagyják a schönbrunni kastélyt, és átköltöznek Eckartsauba. Itt kereste fel ót a magyar kormány küldöttsége. Wlassics Gyula, Esz- terházy Miklós herceggel, Széchenyi és Dessewffy Emil grófokkal 10 Werkmann: Madeirái halott (München, 1923.17-22.0.) 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom