Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Csernoch János hercegprímás élete

lizmus elterjedésével, főleg a fővárosban, az intelligencia nagy része elfordult az egyháztól. Csemoch ennek veszélyeire beszédeiben állandóan figyelmeztette az embereket.

„...meg kell állapítani, hogy az a szellemirányzat, mely a szabadgondolkodás jelszava alatt föllépett, az emberi kultúrára és a keresztény társadalomra veszedelmesebb, fenyegetőbb minden eddigi ellenséges áramlatnál. Veszedelmesebb, mert az isteni, erkölcsi és emberi törvények széttört keretein, mint betört kereteken beszakadó áramlat, éppen az alapokat, melyeken a keresztény kultúra palotája évszázadokon át épült, ingatja meg és az áramlat erősödésével kidöntéssel fenyegeti."44

Tevékenysége nyomán a főváros lett hamarosan a katolikus élet egyik központja, példaképül szolgálva az ország egész lakosságának. A császári udvarban megkülönböztetett figyelemmel kísérték Magyarország sorsát, fejlődését. A Habsburg udvar nagyra becsülte a magyarok királyhúségét. Ferenc József császár e háborús nehéz időben is ki akarta fejezni megbecsülését, ezért 1915. augusztus 11-én az ó nevében Esztergomba látogatott Károly Ferenc József főherceg a magyar trón várományosa, hitvesével Zita főhercegnővel.45 A látogatás fő célja az volt, hogy megtekintsék azokat a szociális létesítményeket, amelyeket a háború okozta nyomor enyhítésére hoztak létre.46

Fejedelmi vendégek tisztelgő látogatásának az esztergomi érsekeknél régi hagyománya volt. Először III. Endre tett ünnepi látogatást, La- domér esztergomi érseknél 1294-ben, amikor Esztergom városának kiváltságait megerősítette.47

A trónörököspár látogatásáról Esztergom elöljárói augusztus 7-én kaptak tájékoztatást. Bár Károly főherceg előre hangsúlyozta, hogy a

44 Csernoch János: Katolikus kérdések (7.0.)

45 Dvihally Géza (szerk.): Emlékkönyv (Esztergom, 1915.)

46 Alkotmány 1915. aug. 11.

47 Dvihally Géza: Emlékkönyv (Esztergom, 1915. 4.0.)

41