Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)

Jegyzetek

Jegyzetek

1. W. Michaelis, Die Apokryphen Schriften zum Neuen Testament, (Sammlung Dietrich 129), Bremen 31962.

2. Neutestamentliche Apokryphen I. Band, Evangelien, Tübingen 1959, II. Band Apostolisches, Apokalypsen und Verwandtes, 1964. A „Santos" jelzéssel hivatkozunk a kiváló szöveggyűjteményre: Aurelio de Santos Otero, Los Evangelios Apocrifos, Madrid (1956)31963.

3. A kánon kialakulásához vö. különösen A. Vögtle, Das Neue Testament und die neuere katholische Exegese I, Freiburg 1966,11-67; továbbá: W. Schneemelcher, Hennecke-Schneemelcher I, 1-38; K. Aland, Neue Zeitschrift f. Systemat. Theologie 4 (1962) 220-242; E. Flessmann-van Leer, Zeitschr. f. Theol. und Kirche 61 (1964) 404-420; N. Appel, Kanon und Kirche, Paderborn 1964.

4. Vö. J. Schmid, Evangelium, /. B. Bauer, Bibeltheologisches Wörterbuch, Graz 31967/ 369-375; továbbá: H. Schlier, Wort Gottes, Würzburg (1958), 21962.

5. W. Schneemelcher, Hennecke-Schneemelcher I, 48-51, és „Ecclesia", Festschrift Bakhuizen van den Brink's, Gravenhage 1959, 18-32.

6. Szöveg, fordítás és kommentár J. Jeremiásnál, Unbekannte Jesusworte, Gütersloh 31963, 50-60; Michaelis, 125 kk; Santos, 83-87.

7. Összefoglaló ismertetés Ph. Vielhauertől, Hennecke-Schneemelcher I, 75-108; vö. Michaelis, 112-131; Santos, 32-57.

8. Ehhez vö. J. B. Bauer, Sermo Peccati, Biblische Zeitschrift, Neue Folge 4 (1960) 122-128, bizonyítással, hogy Hieronymus túloz, amikor azt állítja, lefordította a Nazorenus-evangéliumot.

9. Görög szövege fordítással és kommentárral: L. Vaganay, L'Évan- gile de Pierre, Paris 1930; Santos, 68-71. 398-417. Vö. Chr. Maurer, Hennecke-Schneemelcher 1,118-124; Michaelis, 45-61. Évangile de Pierre, M.-G. Mara, Sources Chrétiennes 201, Paris 1973.

79