Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)

Apokrif evangéliumok - Kiegészítő evangéliumok - A gyermekség-evangéliumok

megérkezett Salem, s miután meglátta, hogy minden kendője odavan, hangosan ordítozni és szitkozódni kezdett: „Mit tettél velem, Jézus, Mária fia? Tönkretetted hitelemet a város lakói előtt! Az emberek különböző színt rendeltek szövetüknek, és te most mindent elrontottál!" Az Úr Jézus erre ezt válaszolta: „Amelyik kelme színét akarod, megváltoztatom neked!" — És akkor elkezdte kiszedni a kádból a kelméket, és mindegyik olyan színű lett, amilyenre a kelmefestő akarta. Amikor a zsidók látták a csodát, magasztalták Istent."

Az antik világban csak Egyiptomban volt ismert az a kelmefestési gyakorlat, amelyről az ókori író, ifjabb Plinius tud beszámolni. Eszerint a szöveteket előbb pácolták, és utána mindegyiket egy festékes kádba mártották. Mindegyik anyag a pácnak megfelelően, aszerint hogy mivel kezelték, más-más színű lett. Plinius nem győz eleget csodálkozni ezen, mint mondja: egy üstben egyetlen szín van, a kelméken mégis a legkülönfélébbeket látjuk (Hist. Nat. 35, 42, 150). Az egyiptomi kelmefestő szakmai titkát természetesen Plinius éppoly kevéssé ismerte, mint az az ember, aki e módszer egyszeri megfigyelése után a történetet költötte.

Akármilyen izgalmas is lenne a nevezett evangélium latin feldolgozására is kitérnünk — például az ún. Pseudo-Máté-evangéliumra, mely latin nyelven talán a 6. században keletkezett, és a középkorban igen olvasott volt — e példák után nem folytatjuk tovább. Ez utóbbi evangélium 14. fejezete említi a jászolnál az ökröt és a szamarat mint az Úr hódolóit. Meg kell említenünk még a már Gelasius pápa dekrétuma által is elvetett beszámolót, Mária életének utolsó napjáról, haláláról és mennybevételéről, amelynek latin címe: De transitu beatae Mariae Virginis. Eredetileg görögül íródott, talán már az V. században, és különböző szövegváltozatokban maradt ránk30.

Koptul, arabul és latinul őrződött meg „József, az ács története"31. Ebben Jézus az Olajfák hegyén beszél apostolainak apjáról, Józsefről, az ő betegségéről és haláláról. Az egyiptomi mítoszokat keresztény módon értelmező irat valószínűleg már a Kr. u. IV. században ismert volt Egyiptomban.

40