Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif evangéliumok - Gnosztikus evangéliumok
- R. A. Bullard, The Hypostasis of the Archons. (Patristische Texte und Studien 10), Berlin 1970.- Die zweite Apokalypse des Jakobus aus Nag-Hammadi-Codex V (Neu herausgegeben, übersetzt und erklärt von Wolf-Peter Funk, Texte und Untersuchungen 119), Berlin 1976.- Epistula Jacobi Apocrypha, Die zweite Schrift aus Nag-Hammadi-Codex I, (Neu herausgegeben, übersetzt und kommentiert von D. Kirchner, Texte und Untersuchungen 136), Berlin 1989.- Die dreigestaltige Protennoia (Nag-Hammadi-Codex XIII, herausgegeben, übersetzt und kommentiert von Gesine Schenke, Texte und Untersuchungen 132), Berlin 1984. Az egész könyvtár anyaga angol fordításban is megjelent:- J. M. Robinson: The Nag Hammadi Library, Leiden, Translated by Members of the Coptic Gnostic Library Project of the Institute for Antiquity and Christianity, J. M. Robinson Director, Leiden, Brill, 1977, 493. old.] A Nag Hammadi leletekkel előkerült Tamás-evangéliumnak14 semmi köze sincs a Tamás-gyermekség evangéliumhoz, amely igen olvasott volt. Most értjük meg igazán a Tamás-evangéliumról szóló ősi híradásokat, amelyek szerint ezt a naassenusok (ophiták) szektája használta. Ezt idézhette a naassenus-prédikáció Hippolytosnál. Új fényben tűnnek fel a századfordulón felfedezett oxyrhynchus-lo- gionok. Ezek a Tamás-evangélium elejét és néhány más részletét adják az eredeti görög szövegben, még akkor is, ha a kopt szöveg valószínűleg saját redaktorra vall, és bizonyos szövegfejlődést tudhat maga mögött. Irodalmi formája szerint a Tamás-evangélium logion-forrásnak mutatkozik, amilyet a kutatás a Máté- és Lukácsevangélium közös forrásaként már régtől fogva feltételezett. A Tamás-evangélium ugyanis csak az Úr mondásainak gyűjteményét tartalmazza. Vele ténylegesen előttünk van ez az irodalmi műfaj. A szinoptikus-kérdés szempontjából is jelentős tény ez, hiszen mindjobban tért hódít az ún. „két forrás elmélet", amelyet ma a katolikus újszövetségesek is csaknem egyöntetűen elfogadnak. Mivel tehát Máté és Lukács két fő forrása, nevezetesen Márk és a feltételezett logia-forrás valószínűleg görögül szövegeződött, meglehetősen összezsugorodik a valószínűsége annak, hogy Máté eredetileg arámul vagy héberül írt volna. Az arám Máté mellett felsorakoztatott 23
