Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif evangéliumok - A zsidókeresztény evangéliumok
A zsidókeresztény evangéliumok Zsidókeresztény evangéliumokból7 csak töredékek maradtak ránk. Ezekről az evangéliumokról szóló legkorábbi tudósítások is olyan pontatlanok, hogy igazán nem lehet velük semmit sem kezdeni. Bizonyos valószínűséggel különböztethető meg három zsidókeresztény evangélium: a Nazorénus-evangélium, a Héberek evangéliuma és az Ebioniták evangéliuma, mely talán azonos A tizenkettő evangéliumával. A Nazorénus-evangélium a kánoni Máté rokona. A szír zsidókeresztények olvasták, és úgy látszik, nem volt más, mint a mi görög Máténk arám parafrázisa. Amint Hieronymustól tudjuk, ebben az evangéliumban a Miatyánk kenyérkérése így hangzott: „A mi holnapi kenyerünket add meg nekünk ma". A Hieronymus által említett „machar" szó aligha lehetett az eredeti szöveg. Mert különben ezt a szemita szót Máténál és Lukácsnál nem fordították volna a nehezen érthető és szokatlan „epiusios" szóval. A kenyérkérés tolmácsolása a Nazorénus-evan- géliumban sokkal inkább az első értelmezési kísérlet, mint Vielhauer joggal hangsúlyozta. A Mt 10, 16-hoz a Nazorénus-evangélium eltérő olvasási módot kínál: „legyetek okosabbak mint a kígyók". Hieronymustól ismerjük a Nazorénus-evangélium következő részletét: „Ha testvéred valamiben vétkezett ellened, és elégtételt adott neked, akkor bocsáss meg neki egy nap hétszer. Tanítványa, Simon, akkor megkérdezte: Egy nap hétszer? Az Úr válaszolta és mondta neki: Igen, én mondom neked, még hetvenszer hétszer is! Mert a Lélekkel való felkenés után még a próféták sem voltak bűn nélkül".8 Eusebios szerint a Nazorénus-evangéliumból kell származnia a következő Jézus-mondásnak is: „A legméltóbbakat választottam ki magamnak; a legméltóbbak pedig azok, akiket Atyám, aki a mennyekben van, nekem adott". A Nazorénus-evangéliumnak a kánoni Máté után kellett keletkeznie, és mindenképpen 180 előtt, amely időben Hegesippos már idézi. Valószínűleg a II. század első felében írták, és a másik két zsidókeresztény evangéliummal ellentétben semmilyen eretnek beütést nem mutat. Ugyanebben az időben kellett keletkeznie Egyiptomban a Héberek evangéliumának, éspedig görög nyelven. A görögül beszélő zsidókat nevezték hébereknek. 14
