Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)

"Apokrif és kánoni"

„Apokrif és kánoni" Az apokrif csak akkor érthető meg, ha tudjuk a kánoni jelentését. A kánon görög szó, előírást, szabályt, törvényt jelent. Az építészek szóhasználatában a szó „mértéket” jelent. Tökéletes az, ami a mér­téknek megfelel. A görögben a legkülönfélébb területeken alkalmaz­ták a kánont mint a tökéletesség legfőbb mértékét: az alexandriai tudósok megállapították az egyes írók kánonját, amely a görög nyelv szempontjából mintaszerűnek számított. Olyan filozófusok, mint Epikuros és Epiktetos az erkölcsi törvényt nevezték kánonnak, bi­zonyos ideálokat, maximákat jelöltek a kánon szóval. A kánon szó az Újszövetségben is előfordul a megítélés, a mérték jelentésben (Gál 6, 15; 2Kor 10, 13-16). Amikor a Kr. u. 2. században a szinkretista térhódítás és majdnem a keresztény evangélium feloldódása következett be, az egyház szembesült a szükséggel, hogy leszögezze azt, ami kötelező. Ez esetben a kánon szót annak a normának a kifejezésére használták, ami az igazhitet tartalmazta, és a tévtant elkülönítette. Úgy beszéltek az igazság kánonjáról, mint az egyház által hirdetett kötelező igaz­ságról, amely a hit kánonjában, a regula fidei-ben fejeződik ki. Ennek a mértéknek az őre az egyház, ezért egyházi kánonról is lehetett beszélni, mely nem más mint „A törvény és a próféták összhangja és megegyezése az Úr eljövetelekor kötött szövetséggel" (Alexand­riai Kelemen, Strom., 6, 16, 125, 3). Az egyházban Krisztus kánonja élő, az egyház tudja, hogy ez kötelezi (Origenes, De principiis 4,2,2). Kötelezi mégpedig arra, hogy azt élő hagyományban adja tovább. Kezdettől fogva tisztelettel olvasták mindazt, ami ebből az élő ha­gyományból írásba foglalódott az első időkben. Majd Jézus Bibliája és az ősegyház mellé társult az a 27 irat, amelyeket ma Újszövetségi Szentírásként ismerünk. Az egyház végül csak erről a 27 iratról nyugtázta, hogy teljességgel és hamisítatlanul tartalmazzák a ke­resztény hagyományt, hogy joggal nevezhetők kánoniaknak. A sajátos újszövetségi kánon létrehozásának nyilván több tényező adja meg a motívumát. Egyrészt nemcsak az Ószövetség írásaira hi­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom