Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

90

lehetetlen lehet. P. o. hogy a’ baraczkfa gyiimöl- csözzön általlyában lehetséges ugyan; dehogy télben is gyümölcsözzön, lehetetlen.

3) A’ szoros értelemben vett általlányos lehet- ség magától-lehetség: magában foglallya kielégítő okát. A feltételes iehetség mástól-lehetség csupán : az Isten magától lehetség , a’ baraczkfa mástól lehetség.

4) A’ mi belsőképp lehetetlen , az feltételesen külső, és erkölcsiképp is lehetetlen : a’ négyszegletű karika, a’ véghetetlen tökélletes teremtmény, feltételesen, külső — és erkölcsiképp is lehetetlen.

5) A’ mi erkölcsiképp’ lehetetlen, azért külsőképp nem lehetetlen: hogy a’ jó ifjú a’ rósz társak köztt el ne romollyék, külsőképp nem le- hetlen.

6) A’ mi természetiképp lehetetlen, az külsőképp nem lehetetlen: hogy a’ halott föltámasz- masztassék, külsőképp nem lehetetlen.

7) Mind a’lehetőség, mind a’ lehetetlenség nagyobb is, kissebb is lehet: az írás annál lehetőbb, mennél több kielégítő ok, toll, ténta,papiros, ész ’s a’ t. van reá.

§. 111. Mi a’ van, létei? a’ valóképp lehetőnek , és kielégítő oknak helyes értelme által világosul - meg: Valóban lehető az írás , ha minden kivántató : toll, ténta, papiros, ész, ’s író van hozzá; de még sincs irás, ha azokat az Író egészen nem egyesíti; ’s ha egészen egyesíti, van, lett írás : azoknak egészen egyesítoje az író , az írásnak kielégítő oka az író. A’ valóságok’ egészen egyesületének értetelme tehát a’ v a n , lévő (vanság, létei, existen- tia). Ellenkező esetben: a’ nem létei. Az áitállá— nyosan, magától lehető csak úgy van, ha maga kielégítő oka vaíóságinak egészen eggyesítésére;