Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

91

ez csak maga, a’ magától lehető, lehet: mert magában — nem másban foglaltatik kielégítő oka: másképp általlánosan magától lehető nem volna. A’feltételesen , mástól lehetők csak úgy vannak ha liatárazataik egészen egyesíttetnek valamelly kielégítő ok által; ez magokban nem lehet: mert nem magoktól, hanem mástól , lehetők, tehát csak úgy lesznek, ha liatárazataik magokon kívül kielégítő ok által egészen egyesíttetnek. A’ magoktól lehetők így csak magoktól valók (a7 se existen- lia) a’ másoktól lehetők, csak mástól lévők (ab alio existentia) valóságok’ egész egyesíttésökre nézve. Tehát ezen közmondás: semmiből semmise lészen : illy értelemben igaz : semmitől — minden kielégítő ok nélkül — semmise lészen , a’ lehetőségből léteire nem jöhet;’s igaz áltaílyában : mivel a’ mi csupán lehető, még némünémüképp (pri- uative) semmi; de még is a’ lehető léteire jöhet; azért csak feltételesen igaz.

<jj. 112. A’ létei (vanság, existentia) tehát nem különös valóság (realitás); a’ lehelő nem úgy lészen, mint ha ahoz új valóság járulna: mert a’ valóképp lehetőben megvan már előre minden valóság, melly a lévohez tartozandó: p. o. a' valóban lehető 80 arany, ha van se több, se jobb; másképp nem a’ valóban lehető jutott volna léteire; hanem csak azoknak kiegészítésűkben van a’ külömbség; a’ valóban lehetőben a’ valóságok kiegészítésük nélkül valának; a’ lévőben kiegészíttettek kielégítő okok által, és különbözőkké tétettek. Az irás’ léteiében sincs több valóság, mint valóképp’ lehetőségében: a’ toll, papiros, ténta, ész és író; csak az író a’ tollat, papirost, téntát, eszét és magát eggy egésszé határozta (bestimmt). Ez a’magoktól valókban csak magoktól, magok tehetségük által; a’ mástól valókban pe-