Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
85 ha azon vagy csak nem azon hely- és üdöbelieké, ha állhatatosoké, egyetértőké, magok’ hasznát, dicsőségét nem keresőké; haazkéntelenítésbolnem származott, ellenmondást nem szenvedett; az az: ha a’ tanuk, se nem csalatkozhattak, se nem csaltak, se nem csalhattak-meg; akkor a’ tanúság’ vallása a’ kiilso tapasztalás’ szava, mellynek bizonyságát kéntelenitetünk valónak és igaznak elesmérni. 2) Vannak emberi tanúságok, mellyek hiteleségét a’ századok, maradványok, szerzemények, intézetek, következetek is szembetűnőképp’erősítik: p. o. Róma, Világ’Asszonya ; ’s a’Magyaroknak Pannóniában letelepedtök eránt, ’s a’ t. 5) Az emberi tanúságoknak igazaknak tartására némelly esetekben szint olly szükségünk van, mint a’ köz-egy- gyet- értésieknek; mert legszámosabb , legfontosabb esméreteinknek egyedül kútfejeik ; nálok nélkül a’ multiakról, távulvalókról ném tudhatnánk semmit; szabadságunk, jussaink’ eredeti eránt, sőt igazi Szülőink eránt is bizonytalanok maradnánk: mindég. 4) Hogy a’ Romai Polgárok világ’ hódi- tóji, a’ Görögök tudományok’ mesterei, az Agyp- tusiak a’ piramisok’ építŐjí voltak; ezen \agy hasonló ellenvetésekre: de a’ tanuk csalatkozhattak is; a’hagyomány mennél tovább terjed, annál hamisabb , mint a’ vízfolyás , mennél tovább esik forrásától, annál zavarosabb, ’s t. e’f. senki se két - li. Tehát az emberi tanúság, némelly feltételek alatt bizonyos esméreteink’ kútfeje. Az emberi tanúság’ hitelességére szükséges feltételeknek elhatározása , a’ Logikának dolga. §. 102. Hogy az Isteni tanúságát esméreteink’ legbizonyosabb kútfejének tartsuk, mind a’ köz eggyetértés, mind az ész parancsollya. Hogy az Isten mindeneket tud, és véghetetlen szent, ’s azért se nem csaíatkozhatik, se nem csalhat, nyíl
