Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

80

megvan a’ hozzátételü ítéletekben; a’ Mathemati- kai ítéletek pedig mind hozátételiiek , nem szét- vételüek: mert tapasztalliatóképp valók csupán a’ testiek; a’ pont, vonat, hosz, lap, temérdekség, tér és üdö, melljek a’ Mathematikának fö tárgyai , nem testek, hanem ezeknek határai ; a’ pont a’ vonat’ vége, a’ vonat széles testek’ szélső hossza, a’ lap legfelsőbb hossza, a’ temerdek- ség, azoknak hossza és magassága; a’ tér és üdő se test ’s a’ t. Nem minden tehát a’ mi képzetekben nézhető, szükségképp való is egyszersmind. Azon ítélet is tehát, mellyekhez, a’néz- hetés tétetik, melly hozzátételü, nem valóság-bizonyító szükségképp. Mindazonáltal a’ Mathemati- kai kitételek szükségképp valók : mert rész szerént eggyes tárgyakra vonulnak, p. o. a’ gömbre, a’ tekére , a’ koczkára, ’s t. e’ f. résznyire széttételü ítéletek, ’s közbevetetlenül, vagy közvetve az ö bizonyos tárgyaikra vonulnak: a’ mint meg van mutatva.

§. 97. A’ józan köz értelmen, vagy közönséges egyetértésen , az okoskodó, tanult kimi- veltt ész’ ellenében, a’ nem-okoskodó, tanulatlan , tudományokban járatlant kell értenünk; melly nemelly dolgokat valósit, igazaknak elesmér, a’ nélkül hogy állításának kielégítő okait adni tudja: azért valóság - igazság-érzésnek is mondatik. Közönséges az, melly minden kifej tödöt.t állapoti emberből kiszóll; ennek ítéletéről vann itt a’ szó.

§. 98. Hogy van illy józan, köz értelem, tagadhatatlan: mert több dolgok’ valósága és igazsága eránt egyetérteni: p. o. hogy van testünk, van lelkünk; van mozgás; van jó és rósz tett; hogy erkölcsiképp szabadok vagyunk; hogy az ember nem barom; van jövendő élet; van Isten; a’ Szülök tiszteletre méltók, ’s t. e’ f. Ezek eránt a’ ta-