Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
69 hatatlanságának folyadékja a’ boldog, vagy boldogtalan állapot más világon. $. 85. Azon ítéletek, mellyeknek mondatmányi Subiectumaikon köz vetetlenül vagy közvetve, nyilván vagy állatomban, nem épülnek, igazak nem lehetnek: p.o. Az ember röpülhet, vasból lehet, meg nem halhat: mind annyi hamis Ítéletek. 2) Azon ítéletek , mellyeknek mondatmányi Subiectumok- nak mivoltán nem épülhetnek, szükségesek, ’s közönségesek nem lehetnek p.o. az emberek bölcselkedhet- nek, Metaphysikát írhatnak ; szükségképp , és közönségesen meg nem igazolhatnak. 3) A’ melly Ítéletek’ mondatmányinak csak résznyire kielégítő okok az ö Subiectumaik: azok csalfák, ’s igazak általlyában nem lehetnek: minden Magyar Philosophus lehet; minden szél essot hozhat. Ezek csalfa, nem igaz ítéletek. Ihol ezek az ítéletek’igazságának külöm- bözteto bélyegei lehetoségökre nézve. §. 85. A’ mi 2) a’ lételoket, és ezeknek közönségesen és szükségképp megigazulássokat illeti: a’ Lévők kétfélek : magoktól, vagy másoktól valók. Azok, a’mik magoktól vannak, mivel lételök’ kielégítő okát lehetoségökben, melly öröktől fogva, változhatatlanul, és szükségképp való, tartyák egészen, mihelyt lehetőknek elesmértek- « nek, vannak is egyszersmind: ’s azon Ítélet, melly- nek mondatmánya egy olly subiectumban foglaltatik, valóképp , igazán közönséges és szükséges is egyetemben. Ez: p.o. A’vég nélkül, legtökélletesebb való van; közönségesen, szükségképp, igazán való ítélet. Azért látszik különösnek, ’s mintegy hihetetlennek : mivel nem minden , a’ mi lehetőnek eles- mértetik, van is egyszersmind; de ennek oka az: mivel nem mindennek, a’mi lehető , van lételi kielégítő oka egészen magában, lehetőségében, a’ mástól nem valónak ellenben, annak kielégítő
