Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
6 de külső tapasztalás a’ dolga ; a’ Metaphysika meg’ azokat úgy tekénti, mint tapasztalás felett vannak. 3) A’ Mathematika tudománytól: mert ez is, noha közönséges és szükséges esméretekkel van dolga, kitétel!t nézketőleg terjeszti elő, szemekhez szóll; a5 Metaphysika ellenben kitételit nézhetetlenül adja elő, és az észszel tanakodik. 4) Az Ethikától: mert ez ‘ csak az erkölcsi, kötelességbéli, dolgokat tár- gyozza, a’ Metaphysika pedig minden tudni valókat. A’ Metaphysika semmi tudománytól se kölcsönöz magának okfőket; a’ Metaphysikától kölcsönöznek minnnyájan; a7 Metaphysika fundamen- tomot vet minden Tudománynak; minnyájan Me- taphysikai igazságok’ hijjával bizonyság nélkül szűkölködnek. $. 10. Metaphysika haszna, szüksége, ezekből nyilvánságos: Ha esméreteink igazak, valósá- gosak-e, nem-e? megtudni, emberi méltóságunkhoz tartozandó; erántok megbizonyodásunk Meta- physikai tudomány nélkül lehetetlen: ez adja meg egyedül eszünk’ törekedésinek nyugodalmát, vágy ódásinknak telyesedését; az igazság az ő birodalma. Minden tudományi épületnek alapja, és kapcsolattya; minden tudománynak eszköze (orgánuma) a’ tárgy ok foglalattyára nézve, valamint a Logika formájokra nézve. A’ Philosophiának legjelesebb része, sőt minden bölcselkedés’ fő pontya. A’ vele visszaélés annak becsét, hasznát, szükségét meg nem csekkenti: mert visszaélhetni mindennel: a’ napfényei is vissza élnek sokan; azért nem hasznos, nem szükséges-e ? Sőt minden szemfényvesztésnek egyedül orvosága az igazi ’s helyes Metaphysikai Tudomány. Nach Kant sind Gott, Freyheit, und Unsterblichkeit die drey Gegenstände, auf deren sichere Erkenntniss (oder wenigstens auf einen gesicherten
