Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

40

lyük : Ez a’ kérdés üres, sőt ellenmondó is: azon dolgok, mellyekkel érzékeinkilletődésben nem volnának, mellyek hozzájok képest valók nem volnának , tárgyak, az ő tárgyaik nem volnának; gondolati tárgyak lehetnének, de érzékiek nem lehetnének ; ’s így tárgyok is volnának nem is. Minden más értelemben érzékeink úgy tudósítnak tárgyaikról mint ezek magokban vannak: mert az ő valóságokat, belső és külső tulajdonságaikat, állapot- tyaikat, millyenségeiket, képestségeiket béjelen- tik, mennyire az ő munkásságaikhoz tartozandók.

$. 52. A’ kételkedő Pyrrho, Sextus Empirikus’ tanúsága szerént, ezek eránt így elmélkedett:

1) Az érzéki észrevételek azon egy emberben ís, ugyan azon tárgy eránt, érzéki eszközinek állapot- tyához képest különbözők; tehát a’ külső dolgok csak úgy tudathatnak meg, mint az érzék-eszközök- hoz képest vannak; nem mint magokban vannak.

2) Azon tárgyak a’ különb különb emberekben, különböző testi és lelki készségűkhez képest, különb benyomást, ’s előterjesztést szereznek; tehát csak úgy tudatnak meg, mint magunkhoz képest vannak, nem mint magokban vannak. 3) Mivel érzékeink a’ tárgyaiknak különbféle jegyeit jelentik bé, azt is vélhetni, hogy azoknak több tulajdonsági is vannak, mellyeket is megtudhatnánk, ha több érzék-eszközünk p. o. hatodik is volna; azt is vélhetni, hogy azoknak tulajdonsági egyetlen eggyek, csak különbféle eszközeink által mulattatnak különbözőknek; ha pedig a’ tárgyaknak tulajdonsági többek is, ugyan azonok is lehetnek, érzékeink tárgyaikat nem úgy jelentik mint magokban vannak. 4) Az érzékink’ béjelentésit nézetünk- hez, egésséges vagy beteg lételünkhez, éretlen vagy érett korunkhoz, jó vagy rósz kedvünkkez képest vészük észre ’s terjesztyük magunk elé; tehát azok