Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
41 nem tárgyaik szerént valók; az érzékek tárgyaikról, mint magokban vannak, nem tudósítnak. 5) A’ tárgyok érzékeinket közvetetlenül nem érdékelhetik , hanem csak valamelly köz által: a’ szemeket a’ világosság, a’ füleket, orrot a’ levegő, a’ nyelvet nedvesség által5 érzék-eszközeink is különbféle részekből alkottattak Öszve; a’ tárgyoknak pedig hathatóságokra nézve különbeknek szükség lenni a’ köz által mint köz nélkül; eggyszerü eszközök által mint az Öszvetettek által: tehát az érzékek azokat, mint magokban vannak, nem közölhetik. 6)A’ tárgyak állássok vagy fekvésűk’ különbségéhez képest is modósíttyák, változtattyák az érzékeink’foghatóságát ; a’ nap nagyobbnak látszik földszint mint fejünk felett; a’ fa fekve hosszabnak találtaik mint állva látszik; tehát érzékeink nem úgy tudósítnak, tárgyaikról mint magokban vannak. 7) Az érzékek tárgyaikat mindég képestleg jelentikbé: mint eggyenlőket, hasonlókat, nemeket, nagyokat, vagy nem; tehát nem elhatározattan; tehát nem mint magokban vannak. 8) Észre — vételünk attól is függ : a’ tárgyak ritkán, vagy gyakran valók e ? A’ ritkán valókat máskép vesszük észre, másképp a’ gyakran valókat; a’ sokszor valókat éppen észre se vesszük. 9) A’ tárgyak erántiÍtéleteink a’szokás, törvényalkotmány, ég-hajlat, nyelv, nemzetiség, vélemények, előítéletek’külömbségei szerént különbözők; tehát esméreteink tárgyaikkal nem egy- gyezők. Következőképp mik , ’s miilyenek legyenek külső érzékeink’ tárgyai valóban, ’s igazán nem tudni, ’s nem. is tudhatni; az igazat a’ nem igaztól mennem különböztethetni; az ember semmit se tud, se tudhat; azt se, hogy semmit se tud, se tudhat. §. 53. E’ kihozásnak bölcs Plató következő okoskodással szegte magát ellene, Aristoteles’ tanúsága szerénl: 1) Ha Pyrrho, es követőji az igaz 4 *
