Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
551 A’ lér (spatium) is képeslségi érlelem. §. 151. Ennek megesmértetése. §. 152. A’ tulajdonságai megfejteinek. §. 151. Az íidŐ is képeslségi értelem. §. 155. Innét következetek. §. 156. A’ térből ’s űdöböl származó értelmek. §. 157. Az ellenvetésekre feleletek. §. 158. Valóságos máshoz képesti értelem az ok és okozat is. §. 159. Az okok különbfélek. §. 160. A’ lehetségi v. lételi okok. §.161. A’külső ok. §. 162. A’ belső szabados ok. 163. Az okozat’ valóságos értelme. 164. Szint annyi fele mint az ok. §. 165. Az ok’ésjokozal értelméből következetek. §. 167. Mi a’ tétel , ’s hányféle? §. 168. A’tétel erő nélkül lehetetlen; ez hányféle? §. 169. Az erők’béfolyása, ’s ennek különbsége. §. 170. Következetek a’ tétel, erő, és béfo- lyás’ értelmeiből. §. 171. Az öszvetétel’ tulajdonságai. §. 472. A’ rend és rendetlenség’ értelme. §. 173. A’ rend’ osztállyá. §. 174. Az eseti rend’ fundamentoma. §. 175* A’ kifogások eligazíttatnak. Ií. Az alkalmaztatott Metapliysika. §. 176 Ennek első része a’ Lélek-tudomány.. §. 177. Háromféle. §. 1784 Különbsége. §. 179. Énünk valóságos állat (Substantia). §. 180. Nem valamelly belsőség (inhaerentia) §. 18l. Eggyszerü (simplex) snb- iectum : részekből nem is állhat. $. 182. Némellyektől testszerünek (materiális substantiának) állíttatott. §. 183. De testszerü eggyes állat nem lehet. §. 184. Az ellenve ♦ lések elháríthatnak. §. 185. Énünk lelki eggyes állat = Lélek. §. 186. Lelkünk’eredete, Yennek módja, es üdéje a’ régiek’ véleményei szerént. §. 487. Igazság szerént. §. 188. Lelkűnknek testűnkkel közösködésc. §. 189. Egymásra Léfolyássok fontos és eldöntő okokkal Vítattatik. §. 190. A’kifogás eligazíttatik. §. 191. A’ kérdés’ mivolta , és története. §. 192, A’valóságos befolyás ellen legfőbb nehézségek megoldoztatnak. §. 193. Lelkűnk’ szabadságának helyes értelme. $. 194. Annak valóságos szabadsága bébizonyíttatik. §. 195. Két derék ellenvetést 22
