Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
552 szenved. §. 196. Lelkűnk’ halhatatlansága helyes értelemben. §. 197. Lehetséges. §. 198 — 9. bizonyos is. §• 200. Előre észreveendok a’ lelkűnk’ halhatatlansága eránt ellenvetésekre. §. 201 — 2. Ezek elháríllatnak. — §. 203. Az oktalan érző állatok’ lelkei eránt némelly tudni valók. §. 204. Más jegyzetek. §. 205. Azok is egyszerűek ugyan; de minden halhatatlanságokat ldvántató okok nélkül szűkölködnek. Az ellenvetések eligazittatnak. Az alkalmasztatott Metaphysikának II dik része a* .Világ-tudomány. §. 206. Háromféle. §. 297. A’rna- teiűa - tudomány nem tartozik hozzá székségképp. §.208. 4’ világnak igazi értelme általlyában. Nem igazi intelmei raegczáfoltatnak. §. 209. A’ világ nem vég nélkül, hanem végesen való egész. §. 210. A’világ, szinte mint maga, részeire nézve is eggyesekböl álló. §. 211. Öszveköttetve való: közösülo, oksági, és vég-képen (nexu spatii et temporis, dynamico, et teleologico, seu aetio- logico). §. 213. Öszveküttetése résznyire szükségképp, résznyire nem szükségképpvaló. 2l4. Ellenvetések eligazi't- tatnak. §, 215. A’ világ’ öszveköttetéseinek hijányos értelméből szármozoLt ama győzhetetlen , ellenállhatatlan Izűkség (Fatum) ; melly öt féle; de meg nem állhat. 216. Valamint a’ győzhetetlen szükségnek, úgy a’csupa esetnek sincs helye e’ világban. §. 217. A’ világi vagy külső természetnek értelme. §. 218. Ennek mivolta, 's tulajdonságai. §. 219. Törvényei vannak. §. 220. Ötfélék. §. 22l. Az ellenvetésekre felelet. §. 222. A’ jelenetek, munkák e’világban természetiek, vagy §. 223 természet felctiek , azaz: csudatételek, §. 224. Ezeknek bélyegei. §. 225. A’ csuda-tételek belsőképp lehetségesek. §. 226. Külsőképp is. §. 227. A’ osuda-tételek le- líetségi ellen derék ellenvetések. §. 228. Rousseau Jakab János’ kifogásai. §. 229. Ilume David’ gáncsoskodásí. §, 230. A’ világ nem szükségképp, hanem esetiképp való. §. 23l. Nem magától, hanem mástól való: magától va- lósága lehetetlenség. §, 232. Ezen más csak a’ végnél-