Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

magokkal megelégedetség, a’belső öröm és nyugodalom; melly -valóságos jóllétei és jutalom. Néha a’ Jók e’ világi Gondviselők’ szemeibe is tűnnek, ’s megjutalmaztatnak. 5) A’Jók tudván, hogy az erkölcsi rend’ csalhatatlansága szerént a’ lelki jóságnak boldogság a’kimenetele; tudván, hogy a’ véghetetlen igaz és jó Isten minden jónak tel— lyes és bomértékben megjutalmazója; mennél nagyobb hijányát érzik jóllételöknek itt. annál bizonyosabban várják annak bélelését jövendőre; ezt előre ízlik jóllételekből, mellynek részesí, ’s örvendenek rajta. A’ Jóknak sorsára nézve tehát az Isteni Gondviselés feddhetetlen. Ha jó sorsokat a’ Jók észre nem veszik, ’s meg nem gondollyák, önnön magok okaik.

2-szor: A’ mi a’ Gonoszakat illeti: ezeknek is lehet jó dolgok e’ világon az Isteni Gondviselés’ minden hijánya nélkül: mert 1) Némellyek csak látszatnak, vagy hamisan tartatnak Gonoszaknak; ezeknek azért erkölcsi rendszerént is jól folyhat a’ dolgok. 2) Tellyesen, minden jó tétel nélkül Gonoszak nincsenek; azért az illyenek né- münémü jótételökért a’ jólléteiben részesülhetnek. 5) E’ világi jóllétei az okosság, iparkodás, és munkásság’ kövelkezete is; a’ Gonoszak is szert tehetnek tehát e’ világi jólléteire. Az Isten a’szükséges következeteket meg nem gátolhatta a a’ nélkül, hogy közönséges törvényeit meg ne szegje. 4) He nem minden világi jó, birtok valóságos jóllétei is egyetemben: mert minden veszedelemtől nem mentt: minthogy a’ gazdagságai, fő polczot, a’ testi gyönyörűséget, nyughatatlan gond és ag - ság , irigység és üldözés, keserűség és nyavala ké- fiéri közönségesen; me!IyTek a’ valóságos jóllétei- lel ellenkeznek. 5) A’ Gonoszak e’világon sincsenek rosszullétel, büntetés nélkül soha, nem is le-