Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

325

hetnek : a’ lelkiesmérctektöl václoltatnak, háborgatta tnak éjjel Js nappal: a’szerencsés gonoszak az emberektől is utaltatnak, megvettetnek5 néha a’ világi igazság’ kiszolgáltatását se kerülhetik-el. 5) Érezvén, hogy az erkölcsi rend’ csalhatatlansága magával hozza a’ gonosznak rósz következeik, hogy az Istennek, eme erkölcsi bírónak, se tudtát, se büntetését el nem kerülhetik; mennél inkább űzik gonoszságokat, annálinkább félik a’ megfizetés’ jövendőjét. Az Istennek Gondviselése tehát a’ Gonoszak’sorsára nézve se szenvedhet ellenmondást: úgy volna az valótlan, ha a’ Gonoszak mindezen, mind a’ jövendő életben büntetlenül maradnának: a’ mi az Isten’ véghetetlen Szentségétől és igazságától lehetetlen.

§. 283. Mondanak tovább:

1) E’ világi javak valóságos jók; ha azokban a’ Jók a’ rosszaknál csekélyebb részt vesznek, mint tapasztalni , az Isteni Gondviselés tökélletes nem lehet. F. Itt hamisan tétetik az fel , hog}^ a’ Jók szintúgy mint a’ Gonoszak, az Ő okosságok, ipar- kodássok, takarékosságok szerént e’ világi javakban részt nem vehetnének: másképp a’ gazdagok , birtokosok, vagy fő tiszteli. Jók nem is lehetnének, hanem mind Gonoszak volnának. Ha pedig vehetnek és vesznek, munkásságok’ mértéke szerént, szabad az Isten arra, hogy a’Gonoszak’ jótételeit, mellyek a’ más világra nem valók, e’világon múlandó javakkal megjutalmazza, ha akarja; senkinek igazságtalanságat nem tévén, nem is tehetvén. Ha azon javak , mellyeket az Isten a’ gonoszakra is osztogathat, valóságosak - e ? higy- gye - el , a’ ki elhiheti. A’ végczélra legalább bőségük nem szükséges.

2) Az erkölcsi rosszak a’ szabad akarattal 'visszaélésből szármoznak ugyan; de raelly kön-