Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
521 ben? Ez a’kérdés; mellyre, a’ ki okos, nemmel nem feleiket. Ezek az Isteni Gondviselést nem csak bizonytalanná nem teszik , sót inkább bizo- nyíttyák : mivel minden viz-áradások, tiiz-okadá- sok , ’s föld-indulások’ ellenére is e’világ áll, változatlanul , csak az Isteni gondviselés által állhat az így fenn, változatlanul. 4) Elég bájjá volna az Istennek, ha minden esetekkel foglalatoskodni kénleleníttetnék. F. A’ mindenható és tudó se nem erőtlen, se nem munkás : parancsol a’ szélvészeknek , és lecsillapodnak; int a’ tengereknek, és mélységeikbe takarodnak; mond, és meglészen, munka nélkül, minden* Ennek valóságát a’ pogány bölcselkedök is elesmérlék. §. 282. A’ mi az okos világot illeti : A’bot- ránkozás’ köve a’ Jóknak és rosszaknak ellenkező sorsa c világban: ha, mondanak ok, az Isteni Gondviselés tökélletes : miért van a’Jóknak rósz, a’ Gonoszaknak jó állapottyok? De ez se. teheti kétségessé az Isteni gondviselést: 1-ször. A’ mi a’ .lókat illeti: ezeknek rósz dolgok is lehet e’ világon az Isteni Gondviselés* minden hijánya nélkül : mert 1) Fannak csak külsőképp, és így csak látszatós . Jók is, kiknek tehát rosszul folyhat erkölcsi rendszerént is dolgok. 2) Tökélletes Jók, minden hiba és vélek nélkül Jók, nincsenek: tehát az illyeneknek is hibájok , ’s vélkök miatt rosszul mehet a’dolgok. 5)Á’rosz- szullétel , nyavala, szükség, viszontagság, magokban nem rosszak, e’ világnak hijányai; ’s az erkölcsi tökélletességre eszközök, alkalmatosságok, Isteni rendelések:’s úgy nézik,úgy veszik azért azo- kata’Jók, és vég czéllyokra használják; tehát azok miatt rosszúl nem foly az Ö dolgok. 4) A’ Jók jóllétei nélkül, jutalom nélkül, nem szűkölködnek: mert, a' lelki jóságnak szükségképp következet! a
