Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
27 i religionswidrige Lehren zu verwerfen.“ Püllenburg. p. 279. 280. De lásd jelesen Lehrbuch d. Metaphysik. von M. Aschenbrenuer p. 83-4. jjj. 240. Az Istennek főtulajdonsága az eggyet- len egység is: Az Isten eggyetlen-eggy; mert 1) Végnélkül - való; a’végnélkül-való csak eggyetlen eggy lehet; ezen valósága nélkül végnélkül- való se lehetne. 2) Magától - való: magától-való csak eggyetlen eggy szükséges; eggyetlen eggy kielégítő ok elegendő lehet mindenekre nézve; tehát több lehetetlen; mert ok nélkül - való volna; semmi se lehet pedig ok nélkül. 3) E’ világban minden öszve van köttetve, minden eggybefiiggo; bizonyos czélokra eggyesíttettek mindenek; eggy közönséges eggyesítés pedig csak eggyetlen cggy- töl mehet végbe. 4) Ha kettő volna az Isten, vagy eggyike az volna a’ mi a’másika, vagy nem; ha az volna a’ mi a’ másik, csak eggy volna; ha nem volna, v. eggyike volna külön kielégítő ok, v. minden ketteje egyetemben; ha eggyike volna kielégítő ok; a’ másika Isten se volna; mert mindennek kielégítő oka=Isten. Ha közösen, v. részesen volnának, egy- gyik se volna Isten: mert kielégítő ok eggyik se volna. Ha pedig kettőnél több is lehetne az Isten, számtalan is lehetne: valamelly hijányra, v. különbségre nézve lehetnek valamik többek , és számtalanok: de az Istenben, mint végnélkül - valóban, hijány vagy különbség nem lehet. 5) Azért a’ természet’ szava, a’ közértelem is csak eggyetlen egy- gyét valósít: észrevétetlenül így sóhajtunk: Oh Istenem. A’ pogányok is eggy fő Istent és így eggyetlen eggy valóképp Istent esmértek-el. A’ több Istenség az Isten’ helytelen értelméből szármozott. Lásd: Huetii Demon.
