Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
26 5) A’ volóképp’ lehető , és való közölt is nagy a’ különbség: valóban lehet valami a’ nélkül is, hogy valónak esmértethessék, azaz egyenesen magában esmértetheto légyen: illyen minden határ, liijány, pont; mindenike valóképp lehet; deazért nem valók azok, hanem valótlanok : csak olda- laslag , másokra nézve esmértethetnek-meg. Valóképp lehető pedig mind a’ való, mind a’ valótlan. 4) Valóképp lehető az, mellynek jegyei ellen mondólag nem lenni esmértetnek: ha valamelly tárgy eránt közvetetlenül, vagy közvetve megbizonyodni, hogy ellenmondó, jegyek benne eggyütt nincsenek , az valóképp lehető p. o. a’ három hegyes szögletü A valóképp lehető. Valóképp lehetetlen az, mellynek jegyei ellen - mo*ndólag lenni esmértetnek ; ha valamelly tárgy eránt nézés vagy megmutatás által megbizonyodni , hogy ellenmondó jegyek vannak eggyütt benne, az valóképp lehetetlen: p. o. a’ három derék - szögű A 5) Sokszor a’ tárgyok’ valóképp lehetőségét el nem esmérhettyíik, valahányszor tudniillik azoknak jegyeit különböztetve nem tudjuk, vagy nem tudhattyuk; arról se bizonyodhatunk tehát meg, vallyon azoknak határazati között nem lappanga- nak-e ellenmondók is; ’s így gyakran a’ tárgyakat valóképp lehetetleneknek tartyuk, mellyek nem azok; p. o. a’ ki a’ gőznek magát kiterjesztő nagy erejét nem tudja, kész el nem esmérni a’ gőzhajók és kocsik’ valóban lehetőségét. Ezen tárgy-tudásunk’keskeny határira nézve szükség tehát esméretinknek nézhetöleg, tapasztalva, utóiról, megbizonyodniok. ’S ezen tekéntetben Kánt Ima- nuelnek igaza van némüképpen: hogy esméretink ’ valósítására az ellenmondási kitétel elégtelen: ha
