Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

Isten (az embert gondoló Isten ) ugyan az, a’ mi a’gondolattya, az ember! A’ gondolat-emberIde;», a’ gondoltt ember állat, b) Az se állhat meg, a’ mit a’ Pantheisták vitatnak, hogy az ész’ princípiumai , az ellenmondási főtétel ’s a’ t. csak a’ tapasztalható dolgokra alkalmasztathatók , a’ tapasztalást haladókra nézve pedig nem alkalmaztathatok, ezen eggyen kívül A = A. Mert ha az ész’ principiuminak a’ tapasztalást haliadókra néz ve nincsen helyök, hogy’ lehet ennek: A = A? Miért volna ennek egyedül ? Minthogy ez is az el- Jenmondás’ princípiumára nézve igazul meg: csak azért igaz, hogy A=A. mert másképp A. A volna nem is. 7) A’ Pantheistáknak, ama fokitételök is hamis: hogy csak eggyetlen eggy lehet a’ magában állatosság, melly véghetetlen gondolkodású, és kiterjedtségii is egyszersmind: mert igaz ugyan, hogy csak eggyetlen eggy lehet a’ végnélkül- való, a’ magától állatosság: mert ha több is mint eggy lehetne, annak valamelly valóság’hijjával kellene lenni, melly a’ másikban megvolna , mellyel másikától különböztetnék, és így végnélkül való nem volna. De az eggyetlen eggy végnélkiil-való magától áílatosság kívül nem lehetnek-e több számtalan véges magokban állalosságok minden eílenmondás nélkül ? mellyek valamelly tulajdon jegyök által egymástól különb különbek legyenek. A’ mik ellenmondást nem szenvednek, lehetők 5 hogy tehát csak eggyetlen .eggy magán-állalosság lehetséges, valóságos költemény. Azt se mondhatni: ha a’ végtelen állatoság mellett több valóságos állatossagok volnának, azok a’ végtelennel, melly mellett alia— nának, egybe folynának: mert se a’ véghetetlen - be nem folyhat semmi, se a’ végesek véghetetle- nekké nem válhatnak.