Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

is meglehet, hová mi nem látunk, p. o. a’ mély tengerek’ fenekén; az, a’ mit mi helyén nem lelünk , változást szenvedvén , helyét megváltoztatta; vagy az állatoknak nem-állandó nemeik voltak azok , hanem csupa különösségeik, mint az Óriások az embereknek. Azért mig’ a’ természetet egészen ki nem tudjuk, ne vádollyuk azt, hogy tulajdon erejét és vagyonnyát elvesztegette.

§. 222. Természeti munkák olly jelenetek, mellyek a* természeti erőből, természeti törvé- njrek és rend szerént, származnak. A1 természeti munkáknak tehát kielégítő okaik a* természetben vannak: lételökre nézve ugyan a’természeti erőkben , lehetségökre nézve pedig egybekapcsoltatás- sokban. 2) A’ természeti munkák szükségképp és változhatatlanul valók ugyan: mert kielégítő okaik az ő állattyokból erednek , mellyek szükségképp , és változhatatlanul valók; de nem általlyánosan szükségképp és változatlanul valók, hanem csak feltételessen: mivel állattyaik, mellyekbol erednek, lé- telöknek kielégítő okait magokban nem fog- lallyák; és győzhetetlen akadályt is szenvedhetnek. 3) A’ természeti munkák csak úgy következhetnek szükségképp és változhatatlanul okaikból, ha ezek léteiének kielégitő oka bennek valamelly más elintézetet nem tesz, vagy győzhetetlen akadályt nem szenvednek : mivel csak feltéteíésen szükségképp valók és változhatatlanok. 4) A’ természeti gnunkák tulajdonképpen esetiek: mert megesketik, hogy másképp inléztessenek el, vagy győzhetetlen akadályt szenvedjenek. Azért a’ természeti munkák eseteknek is mondatnak.

$. 223. Természet feletti munkák olly jelenetek , mellyeknek kielégítő okaik e’ világban nincsenek, nem is lehetnek; azért a’ természeti törvényekhez , és rendszerhez szabva nincsenek. Két228