Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
229 félék: vagy állattyokra nézve ollyanok: mellyek-* nek lehetségi kielégítő okaik a’világban nincsenek meg: p. o. liogy a’negyed napi már büzhödött halott feltámadjon ; ez a’ halott’ állattyára nézve le- lietlen. Vagy pedig módjokra nézve ollyanok; mel- Jyek tehetségének kielégítő okaik megvannak ugyan a’ természetben, de lételöknek megnincse- nek: p. o. hogy a* vakok láthassanak, természetiképp lehetséges ; de hogy egy szóra, vagy vízmosásra lássanakjis; ennek léteiére kielégítő ok nincsen a’ természetben. Ezen természet feletti jelenet csudának mondatik. Tehát l)olIy jelenet csuda, melly- nek íehetségére vagy léteiére kielégítő ok semmi e’világi dolgokban nem találtathatik, 2) Mivel az eset a’ természet’ törvénye szerént is nem szármoz- hatik e’ világi dolgoktól ollykor, ha a’ meggyozhe- tetlen akadály veti magát közbe; olly jelenet csuda , melly nem akadály-szenvedésből történik, p. o. a’ nap’ elsetétülése — mivel a’ holdnak vagy eggy más csillagzatnak közbe jövetele fényét hozzánk terjedni nem engedi — nem csuda, csak csudálatos. 5) A’ csuda csak végnélkül-való októl telhetik ki: mert a’ természet’ erejét csak véghetetlen erő hal- ladhatttya meg. Más az: a’ véges valótól az kinem telhetik: mert minden végesen való e’ világhoz tartozik; tehát ereje a’ természet’ erejét meg nem halladhattya. Ellenben a’ véghetetlen való a’ természetnek olly intéztetést is adhat, melly neki nem tulajdona. Tehát csudát csak a’ végnélkülvalo tehet, kit Istennek nevezünk. 224. A’ csudatételnek bélyegei tehát: j 1) A csudatételnek a’ természet’ Urához méltónak szükség lenni: rósz , illetlen , nevetséges tettek igazi csudák nem lehetnek. 2) A’ csudatételnek tartandónak szükség lenni: mert eggy pillantatig tételek p. o. a’ vaknak egy pillantatig látása, a holttnak
