Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
220 hatatlanság alá vetett volna, hogy’ lehetne a' mi lelkünk’ szabadsága , a’ mit bizonyosnak érzünk ? ’S ezen vélemény az Isten’ léteiét is kizárja, azért istentelennek is mondatik (F. atheisticum). Epicurus ezen véleményt azzal akarta megigazítani, hogy ama parányi részecskéket véghetetleneknek, és egyenes uttyoktól elhajólhatóknak állította, hogy a* szabad tetteknek is helyet haggyon; de kielégítő okot, és lehetséget annak nem szerzett; merta’ részeknek véghetellensége magában lehetetlen; és az Ö eggyenes uttyoktól elhajolhatássok szint olly kielégítő ok nélkül-való, mint eggyenesre tartássok. A’ mozdulatlanoknak , mi Ilyenek a* gondolatok, a’mozdulatoktól szármozása is lehetetlen marad. 2) Az oksági szükség (Falum cansalitatis). A’ Stoikus Bölcselkedök így okoskodtak; az Istenség1' rendeléséből az okokra az okozatok változhatat- lanul következnek, és vannak visszonyosan• minden pedig, a’ mi van e’ világban, ok vagy okozat különösen, vagy viszontag. Az ember is, mint mástól való, okozat. Ezen szükség Stoikusinak is neveztetik. De ez is helytelen ; mert nem minden okra következik az okozat valóképp változhatatla- nul, csak a’ szükségesre, és kielégítőre. Tannak szabados okok is , miilyenek az emberek ; ’s ok a’ szükséges okok’ okozatinak is intéztelést adhatnak tetszésök szerént. Az Isten’rendeléséből se következik ezen általij ában változhatallan szükség: mert teremthetett szabados okokat is, ’s teremtett is. 3) A’ csillagzati szükség (Fatum Astrologicum, vei Genetliacum): Sokan meg’ így gondolkodtak, kivált a’ Chaldaeusok , Aegyptusiak , és Arabok, s így gondolkodnak maiglan: minden embernek van különös csillaga, vagy planétája, miilyen jelesen az, melly alatt szüleltelett j ’s ez befolyásával
