Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

183

eredeti okaikra, viszi. A’ bényomatok teszik tehát a’ képzeteket lehetségesekké, és a’ lelkünk’ munkássága, nézése, észrevétele, formálása, valóban lévőkké. Lehetségök’ fundamentoma a’ tárgy, lé- telök’ kielégítő oka a’ lelkünk’ szenvedoleg munkássága , és a’ tárgyra visszavitele.

3) A’ testünknek lélekre hatása testi-e vagy lelki ? F. Ezen sok alkotó - részecskéknek eggyesi- tetve lelkünkre hatása eggyes lelkűnknek csupa módosítása ; ezt tehát mennyire a’ testünk’ részecskéitől függ testinek, mennyire lelkűnktől függ, lelkinek vallhatni. Eszrevévén, hogy a’ testünk és lelkünk között az eszközök örökké az eggyes részecskék , vagy is elementomok.

4) A’ test a’ lélek állapottyát nem érti, hogy’ szerezhetne tehát abban mozdulatot ? Hány, ’s mellyik lélek is érti a’ test mivoltát és alkotását, hogy határozhatná tehát azt el ? F. Hány hangmester érti, tudja szerszámának állapottyát, mivoltát , és alkotását, nem határozhattya-e azért el azt bizonjos hangok’ adására?

5) Testünk lelkünket nem érheti , hogy határozhatná tehát az ezt el? F. Az eggyes állatok egymást érik, mennyire lehet; a’ testünk tehát eggyes részecskéji által eggyes lelkünket éri. Delia testünk’ eggyes részecskéji eggyes lelkünket köz- vetetíenül nem érnék is, lelkünket elhatározhatnák: mivel a’ közvetve egymást érők is egymást elhatározzák.

$. 193. Lelkünk’ szabadsága eránt mindenek előtt ennek értelmét szükség helyesen felfognunk: 1) A’ szabadság mint tehetség olly, mellyel valaki a’ két ellenkezők közül eggyiknek is másiknak is tételére magát minden külső vagy belső kéntelenítés nélkül elhatározhattya. 2) Mint tétel: valamelly cselekedetre, vagy nem cseleke