Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

i 62

hát eggyes állatnak csak azért gondol tátik , mert eggySubiectiim.F.Igaz ugyan, hogyazeggy, azon eggy Subiectum is lehet magában többes, mint az ember eggy, még is többes; de Énünk többes állat nem lehet; több állatokból öszveköttetett nem lehet. Minden ö munkája: a’ képzetek, a’ gondolatok, ítéletek, az akarat, többekből öszvetétetett egység; de mind azonáltal maga eggy többekből öszveköttetett egész tellyességgel nem lehet; hanem eggyes , egyszerű állat a’ mi Énünk: megbi- zonyodik ez mindenek előtt abból: mert csak egy- gyes, egyszerű állatnak érezzük, tudjuk, esmér- jük magunkat: mi légyen az egyszerűség, az egy- gyes állatság , jól tudjuk, megkiilömböztettyük, ’s ezen tudtunkat, kiilönböztelésünket is tudjuk, érezzük magunkban: ’s így hogy az ember, habár eggyetlen eggy Subjectum is, hogy öszvetett Subjectum , érezzük , tudjuk, ’s megkülönböztettyük ; így akármelly egyszerű gondolatinkat képzetinket is megtudjuk különböztetni a* valóban egyesektől; csak a’ valóban egyszerűeket p. o. a’ zöld, vörös színeket nem külömböztethettyük meg. Ha énünk több állatságokból Öszvetétetett volna, azt is megkülönböztethetnénk, valamint gondolatunkat; de meg nem külömböztettyük , meg se különböztet- hettyük, sót eggyesnek tartyuk, nem öszvetett- nek, ’s érezzük, hogy eggyesnek, nem részék- bol állónak tartyuk; tehát belső érzésünk’ csalha- tatlanságából bizonyosok vagyunk , hogy Énünk eggyszerü, eggyes állat.

Sőt Énünk részekből álló éppen nem is lehet: Énünk tagadhatatlanul gondolható állat; de semmit se gondolhatna, ha részekből álló volna; részekből álló tehát nem lehet. Ez így bizo- nyodik meg: a’ gondolat különb különb jegyeknek egybe illyesztése ; ha énünk több részekből