Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
* m 16) Több nem eggyenlő erők’tételi azon eggy üdőben is különbözők. 17) Több nem-egyenlő erők’ tételi, más és más üdőben, magokhoz és üdejekhez képest különbözők. §. 171. Az öszvetétellel az állatok csak eggye- síttetnek, nem tétetnek; a’ valóságok szaporodnak nem az állatok: az ember testének leikével ösz- vetettével nem több állat mint kettős , valóságai csupán többek. A’ valóságok’ nevekedésében áll a’ tö- kélletesülés; az öszvetétellel tehát az állatok tö- kélletesülnek: mint [a’ remek miivekben, a’ gőzhajókban, gozkocsikban látni való. 2) Az öszvetétellel az öszvetettek mivoltokra nézve nem tökél- letesiilhetök: mivoltok az Ö lehetségök, melly eggyellen egy lehet csupán: csak érzéki okos állat lehet az ember. 3) Az öszvetettek egymást mind belső, mind külső valóságaikra nézve tökélletesí* tik: p. o. a’ test tökélletesíti a’ lelket bényomato- kat, képzeteket szerezvén neki; gondolkodásra bírván ötét számtalanul; ’s t. e’f. A’ lélek is tö- kéllesíti a’ testet: azt önként is mozgatván, ere- jit kifejtvén, fenntartván, ’s t. e’f. 4) Az öszvetettek olly valóságokkal tökélletesülnek, mellyek egymással, ’s a’ főbbekkel, szükségesekkel nem ellenkezők, hanem ezekre eszközök, segédek ’s a5 t.; a’közczélra alkalmatosok: azaczél-rugóösz- vetétetvén az óra kerekivei, tökélletesítő: mert a’ huzamos mozdulatra, rúgósságára nézve, alkalmatos; az arany-rugó a’ kerekekkel öszvetétetve, nem óra tökélletesítő , mert azon czélra alkalmatlan. §. 172. A’rend és rendetlenség’ értelme: a’ több eggyütt lévő dolgoknak egymásmellé olly illesztése , hogy valamelly czélnak megfelellyenek , rend, így rend uralkodik p. o. egy könyvtárban , hadi seregben, vagy épületben. A’ több eggyütt 155
