Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
jElső Példa. Gyermekeimről, és te leg jobb Atya nem gon- doskodnál-é énrólam? Midőn én arról helyesen képzelődöm : mellyjó, melly gazdag az Isten, miképpen eltartya mind azt, valami tsak él $ azonnal kitisztul az én lelkem — ’s így gondolkodom; Lehetetlen, bogy a’ jó Isten engemet elhagyhasson. „És ha ottan-ottan megharagszom, és ollyan gondolatra vetemedem, hogy majd boszszút állok ellenségemen ; akkor így imádkozom: Édes Istenem! Te énnekem annyi sok hibáimat elengeded , bűneimet megbotsátod, segítts ; hogy a’ Te példád szerént énis megengedhessek az én ellenem vétőknek! Az én ellenségem a’TeFiad, a’ kit te szeretsz: őrizz meg engemet; hogy én rosz- szúl ne bánnyak azzal a’ Te Fiaddal , a’ kit te szeretsz — Ha már én a’ szeretettel tcllyes Istent úgy gondolom, a’ ki a’ maga napját még azok- rais felhozza, a’ kik őtet nem szeretik, ’s neki nem engedelmeskednek; azonnal le ülepszik a’ haragom, és felgorjed bennem az a’ szives kívánság: hogy jót tegyek az én ellenségemmel, ki Fia az én édes Istenemnek. „Míg az ember szívesen könyöröghet; mind addig minden szomorúságot, haragot és egyéb rendetlen hajlandóságokat meggyőzhet. így, szállott Konstántin ; az ő baráttya pedig szívesen megköszönte neki ai jó Tanítást — elkezdett ő is imádkozni, és megtapasztala; hogy Konstántin igazságot mondott. Közel vagyon az Ür mindenekhez, kik őtet tökél- letességgel hívják. Az Őtet félőknek akarattyo- kat teszi, azoknak könyörgéseket íneghallgat- tya, és őket megszabadíttya. *S6lt 145* 18-^19T:
