Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
149 Ötvenötödik kergette. A’ Vendég-fogadóban pedig már akkor ollyan embereknek kellett lenni, kik az ö gyilkosságáról beszéllyenek. Az o szívének azok’ beszédje által úgy megkellett indulni, hogy tulajdon nyelve eláruilya. A’ szegény napszámosnak a’ Ke- mentze megett a’ pádon kellett feküdni ; hogy az b lassú beszédjét meghallaná — Ha mind ezeket a3 Környülállásokat meggondoljuk, bizony meg kell erősödnünk abban a’ Hitben : hogy van egy Isten, a’ ki igazgat minden Történeteket a’ Világon; ollyan Isten, ki a’jót kedvelli; a’gonoszt pedig útállya: ollyan Isten, ki a’ gonoszságot megbünteti ; az ártatlanságot pedig oltalmazza, védelmezi. Ötvenötödik Példa. Meg-jobbulás. Egy Kvád nevű JVbésenbaki Paraszt ember annyira neki adta magát a’ pálinka ivásnak ; hogy utoljára majd mindene oda lett egésségé- vel egygyíitt. Ekéje megrósdásodolt, Barmai elromlottak, Felesége :s gyermeki Kenyérért sírtak ritak, a’ Felsőség megbüntette maga viseléséért — De mind ezek semmit sem használtak. Végre már az utóllyát járta; de ugyan éppen akkor magábais tért, és boldogtalan szokását egyszerre levetkezte, és az Ínségből kiragadta magát — Az b története megérdemli, hogy leírattassék. Ez által példát adott b arról: hogy a7 roszszaságba hémerült ember előtt mindenkor nyitva áll a’ meg- jobbúlásnak ajtaja; tsak hogy akarattya légyen reá. Kvád maga beszéltette azután elő, mimó- don történt az megjobbúlása. Ez esett nevezetesen
