Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Féld a.

x 3 9

volna úgy a’ Vallástételt kivenni belőle, ba hirtelen rá ütnének — végre rá állott, és a’ Vendég-« fogadósné tanáttsát bé vette*

Elment hát a’ Bíró, ’s egy pár segítő Társát maga mellé vévén , egy fertály órába sem telt, hogy már ott termett. Az idegen személy már éppen felállott és úttyára akart indulni; midőn hirtelen a’ fegyveres emberek őrizet alá vették. Nagyon meg-ijedt, ’s reszketve kérdezte, mi okon ütöttek volna reá? Rövideden tsak a’ lett a’ felelet: Tudhattya, egynéhány Hónappal ez előtt mit tsclekedclt légyen ? Ekkor a’ nagy ijedtség miatt tsak nem egészen elájult. Midőn végre a’ maga szavait mondották volna előtte — semmit sem szóll- hatoit, ’s egy óra nem telt belé, mikor kivallotta : hogy ő a’ gyermeknek Annya és gyilkosa , cS hogy ö telte a’ Bokorba, mellyben azután a’ Kutya meg találta vala.

Másnap reggel bé vitték a’ Városba, ’s ottis vallatták. Az előbbi vallástélele mellett állhatatosan megmaradott, és minden köriigülállásokat úgy számlált elő; hogy szavai felől többé kételkedni éppen nem lehetett. Egynéhány Hónap múlva elvette érdemlett jutalmát; mint gyilkosnak feje vétetett.

A’ másik Aszszony Személy pedig, ki mind addig a’Tömlötzben ült, és mára’ Kínzással fenyegettetek, az Itélő-szék előtt ártatlannak lenni megesmértetelt, ’s szabadságba helyheztetett.

Uh rnelly tsudálalosok az Isteni gondviselésnek titai! hogy kell minden környüláíiasoknak meg esni, és öszveszőve fonva lenni, midőn valami ki akar világosodni. Éppen akkor kellett esni az Essenek, melly a’ Gyilkost a’ Vendég-fogadóbi