Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204
() 1 az ő magok vesztével, a’ pokolba vitettessenek, vetteltessenek. §. 2. Óh pokol! be rövid a’ neved: de bezzeg lioszszú a’ gyötrelmed! Te benned valakik csak lesznek, Lútziperrel, az Antikrisztussal, és a’ hamis prófétával, e’ gonosz háromsággal: a’ mennyei sz. Háromságnak igazságos ítéletibül , lésznek. Úgy lésznek; hogy gyötrettetni fognak éjjel és nappal, mind örökkön örökké. Halljátok, ’s fontoljátok meg, mit mond! Ihon, gyöl- retletni, nem gyönyörködni hogy fognak, azt mondja; és pedig annyi tüzes, kénköves gyötrelmet fognak szenvedni, a’ mennyi vétkes gyönyörűséget szerettek érezni. Éjjel, és nappal, a- kár tapasztalják a’ pokolnak merő setétségét, akár gondolják a’ mennyországnak dicső fényességét, mind szüntelen csak gyötrettetni fognak, az ő társaik’jajgatásitúl, az őket néző boldogok’ vigadozasitúl fognak gyötrettetni. Meddig pedig? A’ míg csak pokol, és mennyország lészen; a’ míg csak az Isten , Isten lészen, mindég fognak gyötrettetni: soha a’ gyötrődéstűi nem fognak megmenekedni. Nem bizony; mert nem kellett nekiek az Isten’kegyelme: tehát azt az Isten sem adja soha. Az Isten’ kegyelme nélkül pedig , megmarad a’lélekben a’bűn , melly büntetést érdemel. Igazság tehát; hogy a’ kik mind örökkön ö- rökké megmaradnak a’ bűnben : azok , mind örökkön örökké, meg is maradjanak a’ büntetésben, a’ büntető gyötrelemben, a’ gyötrődő végetlen- ségben. Óh végetlen szörnyűség! Szörnyű vég- hetetlenség ! §. 3. A’ mikor ,,örvendeznek a’ szentek a’ dicsőségben ; mikor vigadnak az ő ágyas házokban — akkor az elkárhozúlt, vallástalan lelkek — mint a’ juhok pokolba hely heztellck ; a’halál
