Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Nagy-Kedd. (Elmélkedés.J

89

erőre talál. — Látván azutánn JÉSUS hogy az ő el árulója már nem meszsze vólna , mondá Tanitvánnyinak : Alugyatok, ’s nyú- godgyatok már tovább is; ’s hamar ezutánn megint: Eellyetek fel mennyünk; imé az én el árulóm közelget. — Ezen igék által Szent Hilárius’ magyarázattya szerént, tanítói akara münköt JÉSUS , hogy a’ vigyá- zást, és imádságot ne halaszszuk akkorra, midőn már az ellenség közéi van; hanem follyamodgyunk azokhoz már akkor, midőn az ellenség még távúi van; ne talán hirtelen jövetelévél meg lopjon münköt. Gondoskodgyunk tehát, ’s féllyünk a’ veszedelemtől, de ha már el jött a’ hartzo- iásra az óra, akkor legyünk erős szívűek, ’s bízzuk magunkot a’ mü Vezérünknek hatalmasságára , ’s tapasztalására , ő fogja a’ veszedelmet magára venni, s érettünk har- tzolni. — Ah még is hányszor vagyok én lágy meleg , sőt hideg is az imádságra ! hányszor teszem ki vakmerőül magamot a’ bűnre vivő veszedelemnek! — hányszor ta- szittom én goudolatlanúl önnön magamot a’ tsak kurtán bűnre vihető alkalmatosságokba. — Tsak azzal bíztatom magamot, hogy nints szándékom , nem akarok vétkezni, ’s el felejtem: hogy az alkalmatosság hamar akaratot is hozhat ! a’ hellyett jobb vólna őrizkednem, ’s szívemre vigyáznom ; ne hogy ollyat tselekedgyem, a’ mellyre még is tsak ugyan lappangva a’ gonosz indulat ingerel , ’s így hamar meg ejthet. — Azért ez utánn állhatatoson , és