Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Kereszt-Uttya (14, 5tátiókra Énekben.) 409

TsakTéged’ óhajt már: \s bár tsak nézesd Egykor vele Színed’: tsak ezt fizesd.

XII. S TAT IÓ.

JÉSUS’ Hét Szavai, és Halála a’ Keresztfán !

Vr. Imádunk Tégedet 's a' t. ,

FOHÁZKODAS.

Itt vagyok, óh Atyám ! Vér-zászlód alatt I ’S kesergem, mit hozott: a' tiltott falat ! Könnyveim hullanak: Elejimmel Mert ezt én okoztam : vétkeimmel !

De ide borultam: mint töredelmes,

Nints semmi mentségem: áh légy kegyelmes! Véred’ záporából: add egy tsepped’ Bűnös lelkemre is: ’s mosd meg képed’! Ki ellenségidért; itt esedezél,

Ki meg tért Latornak : kész bért igirél :

Óh szánd meg lelkem’is: óh el ne hadgy! Irgalmazz nékem is: ki kegyes vagy! ELI panasz szóra: ne fakadgy értem:

Mert bár gyarlóságból: Törvényed'sértem! De nem káromolom: SzemélJyedet ,

Sőt örökre áldom : Szent Nevedet !

Szent Anyádot vallom: édes Anyámnak , Kit Jánossal hagyál: kegyes Dajkámnak!

’S tudom, könyörög is: O irántom,

Mert szivetek’ többé: meg nem bántom! Azért ki kiáltád: hogy váltságunkot Szomjúzod meg adni: bóldogságunkot ! Lelkeddel Atyádnak: fel ajállál ,

’S Bűnösért Világtól : így meg válla! !

Ki hóltod iitánn is: Szent Óldaladot Értem meg nyittatád: add Malasztodot, Hogy bízzam e Sebből : ki folyt Veibe, Hogy azt bűneimért: adád bérbe !