Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

menetelét! Hányszor felejtkeztünk el halhatat­lan Lelkűnkről, megengedtük , hogy rajtunk, a’ gonosz gondolatok uralkodjanak! Hát ha még azokat a’ sokféle kötelességeket elgondol­juk, mellyeket a’ mi hivatalunk, és öszveköt- tetéseink élőnkbe adnak, ha meggondoljuk , mely sok jókat tehettünk vólna , és a’ mellye­ket mégis elmulattunk , hányszor határoztuk meg magunkat a’ megtérésre ; az álhatatos meg- jobbulásra, de a’ mi tsak feltétel és meghatá­rozás maradt! és mely sok hijja van még azon Böltses-ségnek , és Virtusnak , a’ mellyet a’Te igaz tisztelőidtől megkívánsz; ezt kell monda­nunk: [Vem vagyunk méltók , hogy Te Fijaidnak (leányidnak)hivattassunk.—A’Te véghetetlen ir­galmasságodhoz fojamodunk azért - óh örök szeretet! mely szerént a’ Te változhatatlan kö- nyörületességed megbizonyitására Szent Fi- jadat is el küldötted. —Légy mi hozzánkis ke­gyelmes , és botsásdmeg minden bűneinket - a’ Te irgéreted szerént, — Mivel pedig Te az engedetlent nem szeretheted , és a’ megtérhe- tetlennek meg nem botsáthattz; tselekedjed, Isteni Kegyelmed által, hogy ma mindnyájan meghatározzuk magunkat, a’bűnökről, és min­den rósz szokásókról való örökös lemondásra , és annak a’ mi jó, igazságos, és Te előttted kedves , mind halálig való hűséges gyakorlásá­ra. Munkálkodj közelebb e1 végre mi bennünk a’ Te Beszédeddelis, erősítsd, meg ez által szi­vünkben a“’bűnöktől való iszonyodást, és a’ jobbulásra ’s a’ szent életre való magunk’ el- tökéllését, indíts fel ez által; a’ magunkra va­ló szorgalmatos vigyázásra, a’ Te akaratodnak, és kötelességgeinknek szüntelen szemünk’ e- lőtt való tartására, hogy igy a’ mi életünk és halálunk ollyan légyen mint vólt azoké, a’ kik Penit. Vasárut Pred. előtt mond. Imáds. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom