Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

nak mind Szentegyházzok’, mind önnmagok’ fzámára a’ fekvő jófzág fzerzést megengedte; az Egyházi törvény azonban, hihető a’ ne. potismust akarván mérsékleni, azt rendelte, hogy a’ mit egyházi jövedelmeikbül fzerez- nek, az a’ Szentegyházé legyen, az iránt ellenben, a’ mit ajándékban, testamentomban, vagy örökösödés által kapnak, tetfzések fze- riut rendelhessenek? Ugyanezt a’ tifztessé- ges fzabadságot nem igazságosan kívánhat- táké az Egyházi Férjfiak a’ Magyar törvény- fzerzö hatalomtúl is? És hogy az valóban igazságosabb, fzívesebb indulattal is volt irán- tok mint te, már fellyebb, Sz. István’ II-dik Törv. könyv. 2. 3. 4* 5. 35-dik czikkelyeit egybevetvén megjegyzettem, ’s ugyanazért itt többé nem is akarok fzót fzaporítani. Azt az eggyet mindazáltal még meg kell említenem, hogy megmeg Kovachich’ értelmét is, mellyel itt vélekedésedet támogatod, elcsavartad. E' nagy érdemú Férjfiúnak Tudós Cor- respondensse a’ felhozott helyenn (Vestig. Comit, pag. 24.) azt iparkodik megmutatni: ,, Quod ipsae illae, quas Decreta haec (Sz. Istváné tudni illik ’s Sz. Láfzlóé) continent perlatae in Comitiis Regni Leges non in totidem, quot Decreta haec libros habent, Comitiis conditae sint, ipse earum contextus satis indicare videtur; nam si singuli Libri Leges, singulis Comitiis perlatae, eo-