Ismeretlen szerző: Hieromizus és Dikéophilus levelei, avvagy a magyar papságnak polgári megkülömböztetése iránt való ellenvetések és feleletek (Veszprém, 1824) - 73.053

58

búi a’ XI*dik Századbeli dolgok' valóságát vitatni, nem eggy fzemetfzúró anachronis- musra épített álokoskodásé (sophisma)? Hogy némelly Német Káptalanokban voltak a’ XII- dik Században, ’s még ma is vannak ollyan Stallumok, mellyeknek megnyeréséhez Ősök kívántainak , az én előttem is ösmeretes dolog: de hogy ezt fzorosan csak azokról a’ Stallumokrú! kell érteni, mellyek némelly Familiáktúl nyilván (expresse) nemes fzár- mazásúak’ fzámára fundáltattak, a' Vefztfá- liai Békekötés’ VII-dik Czikk. 17-dik §-ában olvashattad volna; és hogy ez nem így volt a’ közép üdőkor’ elején, a’ hová a’ Magyar polgári alkotmánynak eredete tartozik, azt én hiteles oklevelekből elég bőven megmutattam azon Értekezésemben, mellyet az Egyházi Kormánynak állapottyárúl írtam volt (Tudom. Gyűjt. 1819. II. III. IV. köt.) — ’s ugyanazért ha az igazság fzíveden fekfzik, ezen ellenvetésednek megczáfolását ott fel fogod találni.

Harmadik éfzrevételedre ismét azt kell mondanom, hogy vagy ltéfzakartva csavarod el a' törvényeket, vagy azoknak leikébe ’s velejébe nem hatfz. A’ mi tudni illik az általam felhozott Moguncziai Canont illeti, abban nem az fekfziké vallyon; hogy az úgy nevezett amortizatióbeli törvény ösmeretlen Tévén, a’ világi hatalom külföldön a’ Papok-