Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
A' Krisztus Erkbltst, Méltósága. 49 költstudománya tökélletesebb az Ó Testamentomi Erköltstudománynái. Innen mikor Pál Apostol, t. Tim. 3: 15. 1. Tim. 1: 8- megesmeri a’ Móses törvényeinek erköltsi tzélját, és hasznát: ugyan akkor azokat tsak úgy nézi , mint az ember erköltsi pallérozódásának ABCjét. Galat. 3* 4* 5. Részekben. XVL A" Krisztus Erhölt studom dny áriak következe* sei mutatják annak Betsét és Méltóságát. A’ Krisztus ErkÖltstudományának Betsét, és Méltóságát megítélhetjük még a’ fellyebb mondat- takonn kivül azon Vallási, Erköltsi, és Polgári nagy és hasznos változásokból, mellyeket az oko- zott az egész Világon. A’ Krisztus ugyan is az egész emberi Nemzetnek erköltsi pallérozodását, megvilágosodását, és boldogitását tévén fel magának Tzélul, ezt a’ maga Erköltstudományával olly szerentsésen eszközölte, hogy alig lett esme- retessé az ö Erköltstudománya azon Nemzetek közt* kiket a’ Filosofusok Erköltstudományok meg nem tudtak jobbitni, mindjárt azok ; mind gondolataikra, mind tselekedeteikre nézv^e megváltoztak. Tanúk erre az Apostoloktól fundált, ’Sidókból és Pogányokból álló Keresztyén Ekklésiák,— tanúk a’ Keresztyénné lett Filosofusok,— tanúka’ ’Si- dó, és Pogány Vallást elhagyott Nemzetiségek. A’ Krisztus előtt gyűlölte a’ Sidó a’ Pogányt: az ö Erköltstudománya által pedig egymást szerető atyafiakká változnak által. — Minekutánna a Krisztus úgy adta elöl az Istent, mint az egész emberi Nemzetnek közönséges Attyát, az embereket pedig mint ezen közönséges Atyának fiait: azonnal mind azon helyeken, a’ hol a’ Krisztus Erköltstil- dománya bévétetett, vége lett az einherekkel való áldozásnak , — azoknak a’ Játék Színekben a* Kereszt. Erhältst» 4
