Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Nép hahotái közt való szélyel szaggattatásoknak , — a' gyermekeknek a’ Szülék által való kitételének,— a’ sok Feleség tartásnak, ’s abból származott veszekedéseknek, — a’ förtelmes bujálko- dásoknak, mellyeket még a’ Templomokban, az Oltárok, és az Istenek képei előtt gyakorolni sem irtóztak, — a’ Házasság rontásoknak, — maga gyilkosságnak,— felsőbbek eránt való engedetlenségnek,— más Nemzetek gyülölésének,— Hadakozásokban és büntetésekben való kegyetlenkedéseknek,— Nemzeti kevély büszkeségnek,— babonáknak — maga testén való ostoba kegyetlenkedésnek, és azon külömbbkiilömbbféle, és iszonyú erköltstelenségeknek, mellyekkel a’ Históriát tele vágynak Rom. 1: 24 — 32.

Ellenben, az Istennek helyes esméretét,— az ö tiszteletének okos módját,— a’ Filosofusok- nak annyi tévelygései közt az erköltsiség igaz princípiumát, — a’ közönséges Emberszeretetet, boszszyállás nem kívánását, — Indulatok megsze- Üdülését, —tiszta életüséget, — az életnek igazán való betsülését, ’s más egyébb esmeretlen , vagy roszszúl esmert, és kevésbé betsültetett Virtusokat, a’ Krisztus Erköltstudományo állította meg az emberek közt.— A’ Házassági életnek ez adott Szentséget, és állandóságot— az egy Feleség, és egy Férj tartást e’ tette törvényé e’ \ ilág nagy részében.— A’ Gazdákat e’ tette szelídekké a’ Szolgák eránt, — a’ Szülékben ez ébresztette fel azt a’ természeti érzést, mellynél fogva ők a’ magok gyermekeiknek Önként való gyilkosi nem lehetnek,— a’ \ ilág Bőltseit e’ tette figyelmetesek- ké arra , hogy roszsz princípiumokon áll az ó tudományok. — A’ Királyi Székeket e’ tette szentsé- gesekké, bátorságosokká, és mozdulhatatlanok- ká,— a’ Szenvedő emberiségről— a’szegényekről , — árvákról, — öszvegyekről, e' többet gon50 Keresztyén Erhältst. Bevezetés III. R.