Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

82 Ker. Erhöhst. Bevezet es V. ft. III. Tz,

gyan a' Theologusok közül sokan a’ kik a’ Wolf T Filosofiája formájában öntve adták elöl a’ K. Er- költstudományt, kik közzűl Baumgarten tsele- kedte ezt legelsőben: de még többen voltak ol- lyanok, a’ kik Filosofusi Lélekkel, és élességgel, de semmi uralkodó Filosofusi Systemához nem ragaszkodva Írták meg a’ K. Erköltstudo- rnányt, kik közt nevezetessebbek voltak: Mosheim, Miller, Less, Tittmán, Michaelis, Morus, és a’ Reformátusok közt Pictet, Piacette, Sta- pfer , Paley, Endeman és mások.

Utoljára megjelent a’ fírhiha Filosofia is , mellynek formájába öntötték némelly Theologusok, mint Schmid, Stäudlin és mások a’ K. Er- kóltstudományt,— mások pedig mint Pölitz és Bcrger magából az L jj Testamentomból készítették meg a’ K. Erköltstudománynak Systemáját,— mások végre, mint fteirihárd és Ammon úgy adták elöl a’ K. Erköltstudományt, hogy a’ kritika rilosofiának általok annak Ítélt fogyatkozásait, és ennek a’ K. Erköltstudománnyal bizonyos tekintetekben való meg nem edgyezhetését is ér- deklették. Egyébaránt ezen Filosofiának a’ Theologia minden ága igen sokat köszönhet.

XXXIII. §.

Magyar Mór álisták.

A’ Krisztus Erköltstudománnya’ terjesztésében munkások voltak Hazánkban különössen a' Lelki Tanítók, kik közül sokan szép Erköltsi Pre- dikatziókat írtak, és adtak is világ eleibe. De minden nagyobb Oskoláink is úgy vágynak elrendelve , hogy azokban a’ Krisztus Erköltstu- dománnya, mint fö Tudomány, és a’ maga kiterjedésében rendesen tanitatik. Voltak pedig Hazánkfiai közül sökann ollyanok is, kik az idegen nyelvekenn irt nevezetesebb Erköltsi hMunI