Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

ereje. és szivrehatósága lévén több erköltsi jósá- got hozott elöl.

Azzal ellenben, hogy az Isteni erőnek eszko- zetlen befolyását hitték az Akaratra nézve, a’ szabadságot mintedgy semmivé tették, és mivel természet falett való munkásságát hitték az Istennek az emberi szívben , ezzel az okosság’ munkássága megfojtatott. A’ Szent írás is azzal megalatso- nyittatott, hogy az Isten belső szavának, mellyet tsak ők értettek, nagyobb erőt tulajdonítottak, mint a’ külsőnek, ’s mind ezekkel a’ Fanatismus- ra tágas ajtó nyittatott a’ Keresztyének között.

Hiressebb Mystikus Morálisták voltak: Bern- hardus Claraevallensis , Kempis Tamás,— Bona- ventúra,— és Michael de Molinos, a Molinisták, és Quietisták fundátora,

III. T Z I K K E L Y.

A’ Reformátziótól fogva a’ mai időkig lehozott Históriája a ’ Keresztyén Erk öltstudománynak.

XXVIII. §.

Mi okozta a Keresztyén Erköltstudománynak a X-Vbdik Században jobbra való fordulását.

Hogy a’ fellyebb elölszámlált és hijjános Er- költstudományok a’ magok tekinteteket a’ XVI-dik században elvesztették, és a’Keresztyén Erkölts- tudomány jobb formát vett magára ezen században, annak okait ezekben lehet keresni, hogy: már a’ Reformátió előtt sokan kívánták a’ Keresztyén Erköltstudománynak, és az erköltsöknek meg- jobbitását, 's abban munkálódtak is, miilyenek voltak egyebek közt Petrarka, és Wikléf,— a’ Tudományok pedig feléledvén napnyugoton a szívnek, és elmének az erkölísiqkben való paliéA’ K. Erköltstudomány Históriája. 73