Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

Jíép előtt , mint a’ Skholastika Erköltstudomány«* *iak.

Eredetét ez*en Erköltstudománynak lehet keresni már a’ Napkeleti Filosofiában, de leg első Mystikus volt a Keresztyének között Napkeleti Dionysius Areopagita, Napnyugoton pedig Joha- nes Erigena Scotus, a' ki, a’ IX-dik Században a* Dionysiusnak tulajdonitottezen könyveket: De hierarchia caelesti ecclesiastica, és Theologia Mystica, — deák nyelvre által tette, 's igy* a* Mysticismust egész napnyugoton elterjesztette.

A’ Mystikusok tudománnyá ide megy ki: a* Lélek edgy kifolyás (^emanatio) az Istenből. Ebben a' Lélekben meg van a’ Mennyei életnek és világosságnak szikrája, de minden erő nélkül va-> ló az. Ezt a’ Mennyei Világosságot meg kell az Ember Lelkében gyújtani, a’ Léleknek a' Testki- vánságitól való elszakasztása által, a' mit nem annyira az Istennek külső, mint belső szava által lehet végben vinni, és az Istennek ezen szavát érti, és tapasztalja kimagyarázhatatlanúl az ember, a’ szívnek megindulásit is nem egyébbnek nézhetni , mint az Istennek eszközetlenül való munkája* gyümöltsének.

Ezenn Morálnak mások felett ki tettzö betse abban áll , hogy ez a* szívnek jóságára törekedett, és a* közönséges életre alkalmaztatható volt, nem úgy mint a' Skholastikusoké, melly tsak az Oskolák’ falai közt maradt meg. Ez elkerült minden haszontalan szörszálhasogatást, és gyümölts- telen szemlélődést. A* Klastromi Erköltstudo- hiánynál is betsessebb ez, mert mikor amaz a’ külsőknek végben vitelében helyheztette a’ jótse- lekedetet, ez a’ szívnek belső tisztaságára törekedett, és a’ képzelt szentségtől igen idegen volt. Az Előadás végezetre ollyan volt, melly töbh kedvességet nyert magának, ’s ennél fogva nagyobb

’ll Ker. Erhöhst. Bevezetés. V. fí.II.Tz.