Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

66 Ker. Erhältst. Bevezetés V. K. I. Tz.

ö mystika, és allegórika magyarázatokkal de Fi« losohai állításaikkal is meg akarván edgyeztetni, azt mondatták a’ Krisztussal, a’ mit az ö Gnosti- ha , Kabalistika , Plátónika ’s a’ t. Filosofiájok mondott,—- ’s igy ezek behozták a’ testnek felettébb való sanyargatását, az életnek megútálását, a’ Léleknek tűz által való megtisztítását, — a’Keresztyéni Farizeusságot,— a’ szabados gyönyörűségektől való irtódzást,— a’ subintroducták’ tartását,— a’ Nötelenséget, Remetéskedést, mint az Szentségnek egyedül való, és íö eszközét, (a}

Az Erköltsi Tanítások mitsodások voltak e- zen három első századokban , meglehet ítélni Justinus Martyrnak , Alexandriai Kelemennek , Ori- ginesnek, és Tertulliánusnak Írásaikból.

XXII. §.

A IV. V. es Hl. Századokbéli Históriája a1 Krisztus Erköltstudománnyáriak.

A’ IV. V. VI-dik században sem készült semmi systemája is a’ Krisztus Erköltstudománnyának, a’ megromlása pedig még nagyobb volt. Mert a’ fellyebb említett kútfejei a’ romlotstságnak ezen időszakaszban hova tovább nagyobb növekedést vettek. Ide járult pedig az is, hogy Nagy Kon- stántinustól fogva az Ekklésia virágzó állapotra jutván, az erkültsök, mellyeket az üldözések a' magok valóságokba megtartottak, szabadabb gyeplőre eresztettek. Az eddig folyamatban lévő Ek- klésiai fenyíték alá a’ Nagytekintetü embereket vetni nem lehetvén, az alól a’ kissebbeh is kihúzták magokat. A’ Tzeremoniák megszaporodtak, és a’ Keresztyéni erköltsiség’ lelke abban állott,

(aj IVilh. Munscher über den Zustand der christlichen Sittenlehre in den ersten Zeitaltern, nach dem Tode der Aposteln.