Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

mossann esmcretes,—ás mind ezekhez köti az emberi szivre és természetre való állhatatos fi­gyelmezést. Mégkivántató minémüségei pedig a’ Krisztus Erköltstudománnya Systemájának ezek: hogy itt a' Krisztus Erköltstudománnya tétessék fundameri- iomúl, — hogy annak betűi értelménél nem kell megállapodni, hanem inkább annak lelkébenn, és belső tulajdonságibann kell béhatni, — hogy a’ Krisztusnak positiva, és a' helyhez, ’s időhöz al­kalmaztatott parantsolati, ’s tanátslási a’ közön- ségessenn kőtelezőktől megkülömboztessenek,— hogy a’ Krisztus Erköltstudományának, az Okos­ságéval való megegyezése, mindenütt kitessék, és az okosság tanittásai abbann meg legyenek, — végre, hogy az előadás világos ,— rendben vett, — öszvefüggésbenn álló, — meghatározott értelmű szókban, és Sententiákban foglalt,— s a’ kútfő mellyből az Erkoltstudomány merittetik, legyen az Ó, és Újj Testamentomi Szent írás, és az Okos­ság* ____________ v V. RÉSZ, A’ Keresztjén Erköltstudománjnak Históriája* I. TZIKKELLY. Az I. II. III. IY. V. VI. Századokban való állapot ja a’ Keresztyén Erköltstudo- mányna k. XXI. §. A' három első Századok Históriája. A’ Keresztyén Erkoltstudomány/mint Tudo­mány , nem régi. Mert a’ Krisztus, és az Após*!1 A' fi. Erkoltstudomány Históriája. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom