Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
jóknak keresését és bírását tiltaná: mert a’ polgári társaság a’ világi jók nélküliéi nem álhatna. CQIX. §. Lehetséges dolog é egyszersmind Gazdagnak és Kegyesnek lenni? A’ Világi jóknak bírása nem teszi lehetetlenné a’ mi Kegyességünket. Mert éppen a* világi jók’ keresése, bírása, és azokkal való éiés- közben adódik ezer meg ezer alkalmatosságunk arra, hogy az Istenről, az ö Gondviseléséről, az ö Jóvóltáról, a’ mi érdemetlenségiinkröl, ’s a’ t. gondolkozzunk. — Tudunk is sok gazdag embereket, kik e’ világi és a jövendő élet’ javainak szerzésében egyformán tudtak munkások lenni. Pál Apostol sátor’ tsinálásával és tanításával kereste e’ világi jókat, és ez sem az ö Apostolsá- gának, sem az ő Keresztyéni Virtusának nem ártott. 1. Kor. 9: 1 — 15. Tsel. 181 3. Ide járul az is, hogy a’ Keresztyén Vallás ugyan azoknak, a’ kiktől a’ Kegyességet kívánja, parantsolja is világossan, hogy a' világi jók után egyszersmind járjanak, 2. Thes. 3: 12. süt úgy nézeti vélünk a’ világi jókat, mint a’ mellyek^t Kegyességünk’ előmozdítására használhatunk. Luk. ló: 1—12. Mat» 25: 14^-30. Ján. 6: 12. 13. CCX. §. Világi Javainkat illető Kötelességeink ? Világi javainkra tartozó kötelességeink azoW nak szerzését, bírását, — és a’ vetek való élést illetik. E’ szerént I.) Kötelesek vagyunk e’ világi Jóknak szerzésében munkásoknak Lenni, és ezen munkánkat megszenteli az a’ Tzél,, mellyből gazdagok akarunk lenni: t. i. hogy kötelességünket ennél fogva is jobban telyesithessük: És igy a’ Kérész- . tyén 3Ő8 Kér» Kötelességtud. II. Sz. IV. R. I. Tz»
