Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682
\ 73 Keresztyén Közöns. Erhöhst. VII. R. * lesség tehát egy olly Tzél, mellyhez mindég le* Let közeiitni, és keil is, de a’ melíyet elérni nem lehet. Innen , a’ ki azt állitná, hogy ö szent ember, — 's annyi jót tud tselekedni , hogy másoknak is szoiigálhat belőle, mivel magának nints annyira szüksége 5 az illy ember nem egyébb Keresztyén Farizeusnál, a' ki a’ régi Farizeusoktól tsak annyiban külümbözik, hogy e' most él. LXXXIII. §. A’ Keresztyéni Virtusnak és Kegyességnek grádusáról. Mivel a’ Kegyességben lehet, és keli is nevelkedni: nyilván van, hogy a’ Virtusnak kell grá- dusának lenni. Meghatározza a’ Virtusnak Nagyságát az Indulatnak tisztasága mert mennél üressebb az Akarat az önnön haszontól, annál di- tsösségesebb a’ Virtus Luk. (}. 32 Kom. 8’. 15-—■ továbbá, az Akaratnak készsége, mert mennél nagyobb áldozatokban kerül a’ Virtus , annál mél- toságosabb az Mat. 20 : 39- Luk. 21:1 — 4* — a’ Léleknek állhatatossága , mert mennél tartós- sabb a’ testiségnek való ellentállás , ’s mennél vál- tozhatallanabb az Akarat a' jó mellett, annál tö- kélletessebb a’ Virtus,— az Akadályok’ nagy-' sága és sokasága , mert mennél terhessebb a* Hartz a’ Virtus felett való viadalban , annál fé- nyessebb a' gyözödelem Mát. 11: 20 — 24- utoljára, a’ tselekedetnek következese, a’ Törvénynek sze'lessebb vagy szilkebb kiterjedése, és több e- setekre való alkalmaztathatása is meghatározza a’ Virtusnak Nagyságát vagy Kitsinvségét. A' kik tehát minden Virtust a’ Stoikusok utánn egyenlőnek tartanak, azoknak annyiban van /sak igazságok , a’ mennyiben minden Virtus a' Törvény *xánt való engedelmességből származik.
