Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

rása a’ keresztyéni jó tselekedeteket előhozó maximáknak, és principiomoknak : melly úgy lévén méltán tartja az Evangyéliom a’ hitet a' jó tsele- kedetek’ előhozására egyátaliyába szükségesnek.

5.) Különösen a’ Krisztus' idejebéli embereim; v és hörnyÜL álásohra nézve az igaz keresztyéni tselekedet' előhozására, Hitet kellett mindeneknek e- lótte kivenni az emberektől. Mert a’ keresztyénné lenni akaró’Sidóknak, és Pogányoknak elébb meg kellett mutatni az utat, és cl is kellett ezeknek azt hinni, hogy az az út az, mellyen kell nekik járni, ’s azután lehetett tölök azt kívánni j hogy az erköltsi- ségnek azon az után járjanak, és másra arról el ne térjenek.—E’ mellett a’ Krisztus’idejében tsak a’ böjtölésben mosódásban, külső tzeremoniák’ végbe vitelében állott a’ jó tselekedet: a’ melly hibás dolognak semmivel könnyebben nyakára nem lehetett hágni, mint azzal, kogy a’ Krisztus a keresztyénné Iejendöktől mindeneknek előtte Hitet kívánt 5 mert a’ Hit a Eélek munkája Lévén f és a’ keresztyénné lejendöknek, hogy nem azt nézi az Isten, hogy tiszta é valakinek a’keze, hanem hogy a’ szive tiszta é, — nem azt nézi, hogy hány barmot kötött az oltár szarvához, hanem, hogy mitsodás indulattal kötötte azt ahoz 5 melly által a’ jó tselekedet’ fundamenloma és kútfeje az Akarat’ Jóságába, és a’ szív’ tisztaságában, egyszóval a’ belsőkben, és nem a’ külsőkbenhelyheztet- tetett, ’s igy igazi Virtus formáltatott az emberben. —

Különössel! is pedig a’ Krisztus’ követőire nézve az akkori idők igen szomorúak voltak : hogy tehát az üldöztetések között is bevegyék az emberek a’ Krisztus’ Tudományát és abban meg is maradjanak, semmivel ezt jobban eszközölni nem lehetett, mint azzal, hogy hidjék el, hogy van isten, a ki látja a& ó szenvedéseiket, és ártat*«

174 Keresztyén Közöus. Erhöhst. Hll. K.