Tóth Ferentz: Keresztyén erköltstudomány (Pest, 1817)-682

fia legyen. Ugyan Pál Apostol még azt is mondja, hogy a’ keresztyén ember úgy leszsz virtusos ember, ha az ő Hitével megegyezüleg él. Az igaz ember úgymond Pál, hitből él. Rom. 1. 17. Mindezekből tehát világos hogy a' Hit, mint a' keresztyéni Virtusoknak gyökere, feltétele* és hútfe)e\ szorossan öszve van ezekkel köttetve. De ezekből az is világos, bogy itt mindenkor olly Hit értettetik, melly más szókkal Élőnek, Munkásnak, Erköltsinek, Idvezitönek, 's közönségesen Praktikának neveztetik.

LXXX '§.

Miért tartja a’ Szent írás a' Hitet a' Jóságos tselekedetekre olly szükségesnek, hogy a’ nélkül a keresztyén ember er költ si tselekedete sem keresztyéni sem igazi jó tselekedet nem lehet ?

Mivel a’ Szent írás tanítja, kogy az igaz ember hitből él, és hogy Hit nélkül lehetetlen hogy valaki Isten élőt kedves legyen: innen méltán kérdésbe lehet tenni, hogy miért tartja a’ Szent írás a' hitet a’ keresztyéni jóságos tselekede- tekre olly szükségesnek, hogy a nélkül a’ Keresztyén ember’ tselekedete sem keresztyéni, sem igazi jó tselekedet nem lehet ? me Ilynek okát c' következendökben lehet találni:

1 ) A’ Krisztus’ ErkÖltstudománnya Hallási Erköltstudományj és igy annak, a’ ki magát a’ Keresztyén Vallásban parantsolt kötelességeknek tellyesittésére ajánlotta , mindeneknek előtte hinni kellett, hogy a’ Jézus Isten követe , s c’ szerént az ö általa kihirdetett parantsolatok Istennek parantsolati, hinni kellett hogy az Isten a lő törvényadó, és a’szentségnek követésül fel tett remekje, mellyhez kell a’ keresztyén embernek kőzelitni,— hinni kellett, hogy tsak az a tsele- k*det leszsz jó, melly abbéli meggyözettetésből

172 Keresztény Közöns, Erhältst. VII. R.